A törvényalkotási bizottság múlt csütörtökön egy olyan változtatást fogadott el, amely már tartalmaz kompenzációt az értékkel bíró hulladékokért.

Áder János államfő december 21-én küldte el az Ab-nek a megelőző héten elfogadott jogszabályt, a testület pedig alkotmányellenesnek mondta ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról.

A múlt héten elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőség lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására.

A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg.

A törvény január 1. helyett március 1-jén lép hatályba.

Horváth Ferenc, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke korábban elmondta: szervezetük szerint a visszaküldött előterjesztéshez benyújtott módosítás csak részben adja meg az Ab által előírt kompenzációt.

Az ugyanis minden hulladékról szól, a módosítás azonban csak az intézményi, ipari hulladékokat érinti, a lakosságot nem kártalanítja.

Kitért arra is, hogy az Ab állásfoglalását kötötte ugyan a köztársasági elnök beadványa, megfogalmazódott azonban egy olyan párhuzamos vélemény, hogy az eredeti törvényjavaslat más alkotmányossági aggályokat is felvet. Erre ugyanakkor szerinte nem tér ki a törvényalkotási bizottság módosítása. Hozzátette: a vállalkozás szabadságának, a piacgazdaság védelmének, az áruk szabad áramlásának és a letelepedés szabadságának elvei sérülnek a törvény rendelkezései által.

A szervezet elnöke feleslegesnek ítélte egy viszonylag jól működő 30-40 ezer embert foglalkoztató szektor hatástanulmány nélküli megszüntetését. Úgy ítélte meg: nagy kockázat az egészet egyetlen koncesszorra bízni.

Hozzátette még, hogy a változtatást a szűk határidők miatt sem látja megvalósíthatónak.

Hétfőn a parlamenti vitában Bana Tibor (független) az érdemi változtatásokat hiányolta a törvényjavaslatból, a "trafikmutyihoz" hasonlítva a terület szerinte Fidesz-közeli köröknek kedvező koncessziós kiszervezését.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a javaslat sok része támogatható ugyan, de az amúgy is válságos helyzetben lévő hazai hulladékgazdálkodást "felrúgó" kitételek ellehetetlenítik, hogy megszavazzák azt.

Balla György (Fidesz) a törvényjavaslat hétfői vitájában is azt mondta: a módosító javaslat száz százalékban kielégíti az Ab elvárását, jelen eljárásban pedig csak azt a passzust lehet megváltoztatni, amit az Ab észrevétele érint. Véleménye szerint egyébként a változtatás az eddigieknél hasznosabb, alapvetően zöld szempontok mentén megvalósuló hulladékgazdálkodást tesz lehetővé.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hétfői zárszavában az ellenzéki kritikák egy részére reagálva úgy fogalmazott: a magánszféra nem szorul ki a szektorból, mert a koncesszort onnan választják ki, továbbá alvállalkozóként is részt vehetnek a magánszféra cégei. Megjegyezte: a hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás nem tartozik a koncesszor tevékenységi körébe, e területen is dolgozhatnak a cégek.

Korábban kifejtette: a meglévő rendszer átalakításával a cél egy új modell kialakítása volt az uniós hulladékfeldolgozási célértékek tarthatósága érdekében, mert ha ezek nem teljesülnek, annak anyagi vonzata is lehet az ország számára. A szabályozás a kereteket jelöli ki, a végrehajtási szabályok kidolgozása még sok munkát jelent.

A módosított törvény kétharmados részeit 132 igen, 47 nem, 13 tartózkodás, az egyszerű többséget igénylő részeit 132 igen, 46 nem, 13 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn az Országgyűlés.