Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels.com

A magánegészségügyet is érzékenyen érinti az orvosbértörvény

A magánegészségügyi szolgáltatók egy része már év elején árat emelt, más részük megvárja a február végét, addig kell ugyanis az állami egészségügyben dolgozóknak aláírniuk új szerződéseiket. A béremelés a privát szférában is új viszonyokat teremt, az áremelkedés elkerülhetetlen.

A hálapénz felszámolásának hatására még több beteg fordulhat magánellátókhoz – az egyik leginkább érintett terület a várandós gondozás és szülés – írja a Pénzcentrum. Az elmúlt időszakban több magánklinikán is jelentős, 20 százalékos áremelés zajlott le, egy szülés díjszabása például 500 ezer forinttól 1,8 millióig terjed. Az egészségügyben végrehajtott idei béremelés a magánszektort is érinti, mondta el az InfoRádiónak Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont igazgatója.

„80-100 százalékos béremelések történtek. Természetesen ez nem azt jeleneti, hogy az árainkat is ilyen mértékben fogjuk emelni – szögezte le a szakember, aki szerint ugyanis

nem zúdíthatják rá a teljes bérkorrekció terhét a magánpiacra. Ám ennek mindenképp nyoma lesz a sztendert árazásukban.

Hangsúlyozta: csak egyes területeken, kisebb mértékben és fokozatosan lehet árat emelni. „Van egy általános faktor, ami az orvosi konzultációk díjában fog megjelenni. Így mondjuk egy 25 ezer forintos orvosi díjnak biztos, hogy 30-32 ezer lesz az új ára – fogalmazott. – Lesznek olyan vizsgálati díjak, ahol nem fogunk változtatni, de

a legtöbb magasan specializált szakember esetében abszolút rákényszerülünk.”

Varga Péter Pál arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy már látják, kik azok a kollégák, akik maradnak a privát szférában és kik azok, akik az állami egészségügy mellett döntenek. Ez nagyban függ attól is, hol vannak jelenleg főállásban. Bár a kórházak jellemzően rugalmasan kezelik a másodállást, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az orvoskollégák, aki eddig mondjuk 600 ezer forintot kerestek, most azonban már 1,3 milliót fognak, kétszer is meg fogják gondolni, mennyi pénzért folytassák a magánrendelést – hívta föl a figyelmet. „Borzasztóan szenzitíven érvényesülnek itt a piaci törvények.”

A Budai Egészségközpont igazgatója úgy fogalmazott: a saját programjaik rugalmas alakításával szeretnék kezelni a helyzetet, hogy a plusz teher ne az ügyfelekre háruljon. Mindemellett azonban a színvonal megtartása az elsődleges.

A felmérések szerint egyébként a magyarok 40 százaléka évente legalább egyszer privát rendelőbe megy, leggyakrabban a fogászati, a nőgyógyászati, a bőrgyógyászati és a szemészorvosi ellátást veszik igénybe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×