Boros Péterné az InfoRádiónak felidézte, az MKKSZ 2019. március 14-re hirdetett sztrájkot, amely megtartása hosszú ideig húzodott, végül pedig bírósághoz is voltak kénytelenek fordulni, mert „a kormányzat nem vette komolyan” a még elégésges tárgyalásra vonatkozó tárgyalást, és folyamatosan negligálta az alaptörvényben rögzített sztrájkhoz való jogát a dolgozóknak. A bíróság végül 16 hónap után ítélkezett az ügyben.

Az elnök, mint fogalmazott, kétlelkűséget érez magában, mert bár a Kúria a jogerős döntésével – a kormánnyal szemben – a sztrájkot vállaló munkavállalókank és a szakszervezetnek adott igazat, ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy erre miért is kellett ennyi időt várni? Valamint miért állhat elő Magyarországon – a sztrájktörvény következtében –, hogy a követelésekről, a valódi, jogos munkavállalói igényekről, ha az ország lengagyobb munkáltatójáról, tehát a kormányról van szó, akkor nem igazán lehet tárgyalni.

Kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy a szociális ágazatban dolgozók, akik Magyarországon köztudottan a közszolgálatban a legkevesebb átlagkeresetettel bírnak, nem élhetnek a nyomságyakorlásra irányadó jogukkal, és nem fejehetik ki a törvényben a demokratikus akaratukat, és az említett munkáltató visszaélhet adott esetben a helyzetével.

Arra is kitért az elnök, hogy a Kúria november 25-i döntését ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal az általuk megjelölt december 9-i, utolsó megjelölt sztrájkidőpont után december 24-én közölte velük

Kiemelte, olyan sztrájktörvény van, amely lehetővé teszi, hogy 16 hónap alatt se legyen mód a szociális ágazati dolgozók 2019. március 14-re meghatározott sztrájkköveteléséről tárgyalni a legnagyobb munkaadóval, a kormánnyal. Az eltelt idő alatt ugyanis csak a még elégséges szolgáltatásokról való tárgyalás zajlott, és az idő múlásával lehetetlenné vált a törvényes sztrájk megtartása - mondta az MKKSZ elnöke.

Hangsúlyozta: a sztrájktörvény módosítása és harmonizálása az alaptörvénnyel elengedhetetlenül szükséges, és elvárják a kormánytól, hogy állítsa helyre a munkáltató és a munkavállalók között az egyenrangú partneri viszonyt a sztrájktörvényben. Továbbá feleltesse meg ezzel a módosítással az alaptörvényben rögzített sztrájkjog alkalmazhatóságát - mondta Boros Péterné.

Kitért arra is, hogy

most a szakszervezetek a koronavírus elleni oltás beadására buzdítanak, nem a sztrájk megszervezésére. A pandémia alatt nem sztrájkolnak

- közölte.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke emlékeztetett, azért hirdettek sztrájkot, mert az "ágazatban dolgozók helyzete gyakorlatilag a magyar munkavállalók közül az egyik legrosszabbnak tekinthető" a bér és a munkakörülmények szempontjából. Az ágazatban dolgozó több mint 80 ezer ember jelentős része a garantált bérminimumot keresi - mondta.

Köves Ferenc kiemelte, azért követelnek magasabb béreket, hogy a mindennapi megélhetőségük biztosítva legyen.

Marosi János, az MKKSZ sztrájkjogi szakértője elmondta, a két szakszervezet két éve, 2019 januártól próbált szabályos szociális sztrájkot szervezni. Megegyezés hiányában 2019 szeptemberében fordultak bírósághoz, hogy állapítsa meg a még elégséges szolgáltatás feltételeit. Az elmúlt 16 hónapban háromszor állapította meg az elsőfokú munkaügyi bíróság a még elégséges szolgáltatás mértékét, de a három kormányzati fellebbezés nyomán mindegyiket megsemmisítették másodfokon. Végül a Kúria az elsőfokú munkaügyi bíróság 2020 márciusi végzését 2020 végén jóváhagyta.

Maros János kiemelte, a sztrájktörvény alapján - ha a tárgyaló felek nem egyeznek meg - összesen 21 nap alatt dönteni kellene az elsőfokú bíróságnak és fellebbezés után a másodfokú bíróságnak. Ehelyett a beadástól számítva 468 nap után kapták végre kézhez a Kúria által jóváhagyott végzést.

"Ezt a jogi helyzetet a kormány a sztrájktörvény 2010. évi módosításával állította elő - feltehetően nem is véletlenül" - jegyezte meg.

Maros János végül úgy fogalmazott, "örülünk annak, hogy a Kúria következetes volt, és ismét megerősítette azt, hogy a közszférában dolgozó munkavállalónak is joga van a sztrájkhoz".