A hírekkel kapcsolatban a Virológia Pécs Facebook-oldalán megjelent egy összefoglaló és magyarázó írás. Emlékeztetnek: a mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje, a koronavírus is folyamatosan mutálódik. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez van jelen a legnagyobb számban.

Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok. "A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy

minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő"

– írják.

A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.

Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait.

A bolygó-szinten már elterjedt mutációról

Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik.

A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.

A tüskefehérje változása aggodalomra adhat okot

Amennyiben egy vagy több mutáció is azonosítható az immunitásban fontos és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál – írták a virológusok. "Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva

felbukkant egy variáns, amely tíz hónapnyi mutációt gyűjtött magába, melyekből a tüskefehérje több ponton is érintett.

A határok lezárását eredményező kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti a kutatók szerint. Amíg ugyanis nem lehet kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érinti a betegek kezelési lehetőségeit, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság.

Összegezve: a mostani, Londonban és környékén terjedő mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál jóval több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni pontosan mik ezek.

"A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re" – írták a kutatók.

Emlékeztetnek, hogy a mindennapjainkat ez egyelőre nem érinti:

a maszk, a kézmosás, a távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés.

Amennyiben megtörténne, hogy a korábbi variánsokra kialakult immunitást „kikerüli” egy újabb, az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket – adaptálni lehet ezeket, így a vakcinát is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!