A kormány kötelessége, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsa a magyaroknak az oltóanyagot – mondta expozéjában Szijjártó Péter, hozzátéve: a magyar egészségügyi hatóságok fogják eldönteni, biztonságosak-e a klinikai teszteken átment vakcinák és lehet-e őket itthon használni, nem pedig üzleti vagy politikai lobbiérdekek. A külgazdasági és külügyminiszter összefoglalójában ismét elmondta: tőlünk nyugatra három vakcina fejlesztése jutott el olyan szakaszba, hogy rendelni lehet belőle. E gyógyszergyárak (AstraZeneca, Janssen, Pfizer-BioNTech) termékeiből eddig 12 millió oltóanyagot kötött le Magyarország. Nagy mennyiségű szálításra az uniós és az amerikai projektek esetén tavasszal lehet számítani a gyógyszercégek tájékoztatása alapján.

"Rajta tartják a szemüket" a Sanofi, a Moderna, a CureVac és a Novavax munkáján, és ha elérik azt a szakaszt, hogy már lehet szerződést kötni, mennyiségeket lekötni, ezt is meg fogják tenni – mondta a tárcavezető.

Oroszországban a vakcina klinikai vizsgálata a körülbelül hat hónapig tartó III. fázis felénél tart. Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy a múlt héten készült el a félidei jelentés, amely szerint

az oltás 92 százalékos hatékonyságú.

Összesen 40 ezer emberen fogják vizsgálni. Mint ismert, az uniós államok közül elsőként Magyarországra érkezett minta ezekből, 10 dózis, hogy a magyar hatóságok a dokumentáció megérkezése után megvizsgálják a vakcina működését és feltérképezzék biztonságosságát.

Kínában három vállalat fejleszt, most állítják össze a magyar hatóságok (az OGYÉI és az NNK) számára a dokumentációs csomagot az ellenőrzési-minősítési folyamatokhoz. A Synopharm cég áll a legközelebb a III. fázis lezárásához. A kínai kormány már bejelentette: elkezdi áttekinteni e fázis eredményeit, és ha ezzel végeztek, utána lesz értékesíthető a szer, akár külföldre is. A tárcavezető felidézte, hogy a múlt héten tárgyalt a kínai külügyminiszterrel, akivel él a megállapodás, hogy hamarosan összeállítják a dokumentációt és a mintát, amit Magyarországnak szánnak.

Mindezek mellett Izraellel is folyamatos a konzultáció az ottani vakcinafejlesztésről – tette hozzá a miniszter.

Beszámolt a tünetes betegeknél használt favipiravir gyógyszer beszerzéséről: 1,8 millió érkezett eddig Kínából, a következő 1 millió kedden landol itthon. Japánból a hétvégén újabb 1 millió, összesen pedig 2 millió dobozzal vásároltak.

Azt is elmondta, hogy a szociális dolgozók után ezen a héten megkezdődik az egészségügyi alkalmazottak és a pedagógusok tömeges koronavírus-tesztelése is.

Expozéja zárásaként Szijjártó Péter megismételte, a koronavírus elleni oltás Magyaroszágon ingyenes és önkéntes lesz.

Ellenzéki hozzászólások, kérdések

Varju László (DK) szerint mindenképpen azt a vakcinát kellene használni Magyarországon, amelyiket az Európai Gyógyszerügynökség ajánl. Politikailag motivált okok miatt kísérletek felvállalására biztatják a hatóságokat, és ez elfogadhatatlan – jelentette ki.

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy vélte, nem elég a magyar hatóságok vizsgálata, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vakcinavizsgálatát is meg kell várni, vagyis az orosz vakcinával – amellyel kapcsolatban az EMA fenntartásait fejezte ki – várni kellene.

Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány most a járvány megfékezése érdekében? Véleménye szerint az, hogy erről nem beszélt Szijjártó Péter, a tétlenséget mutatja. Növekvő fertőzöttszámok, tönkremenő vállalkozások, elbocsátások – miért nincsenek azonnali intézkedések? Szükséges volna a szociális ágazatban dolgozók juttatásainak emelése, az önkormányzatok sanyargatásának befejezése. Egyik évről a másikra 72 ezer nyugdíjas került a szegénységi küszöb alá, közel 300 ezren vannak már ott. Most mit terveznek tenni? Az igazolt Covid-fertőzötteknek járjon 100 százalékos táppénz, ne csak 60 százalékos. Legyen 80 százalékos bértámogatás azoknak a cégeknek, amelyeknek a megrendelései jelentősen visszaestek, ahogy ezt több külföldi országban is adják. Az álláskeresési járadékot növeljék, az álláskeresésre rendelkezésre álló idő legyen hosszabb. Családi pótlék, gyes és más juttatásokat növelni, a katásokra kivetett büntetőadó bevezetését halasztani kellene. Legyen tesztelés egész országra, mint Ausztriában, ne csak ágazati szinten teszteljenek – sorolta a szerintük lényeges feladatokat.

Keresztes László Lóránt (LMP) kérdéseket sorolt:

– A legtöbb országban a kormányok támogatják az önkormányzatokat, fontos a szerepük a hatékony védekezésben, míg itthon a kormány az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatokat sarcolja, de ezzel az ott élőknek okoznak nehéz helyzetet. A közszolgáltatásokat sodorják veszélybe, az egészségügyi és szociális alapellátást, a bölcsődék működését stb. Ráadásul ott lebeg az önkormányzatok feje felett a Parragh László országos kamarai elnök terve, amely szerint az önkormányzatokat jelentős adóbevételeiktől fosztják meg – ezt a felmérése szerint a kormánypárti városvezetők is elutasítják, 130 polgármestert kérdezett meg erről –, szeretné tudni, hogy a kormány készül-e ezt támogatni? Sürgette továbbá, hogy adjanak területi információt az önkormányzatoknak, hogy megfelelően tudják szervezni a védekezést.

– Tervez-e további államosítást bármilyen feladat, szektor tekintetében a kormány?

– Kalandor politika az uniós források veszélyeztetésére – utalt a magyar vétóra az uniós költségvetés és a helyreállítási alap ügyében. Mikor engedik el a Budapest-Belgrád vasútvonali projektet, aminek értékéből 175 ezer új munkahelyet lehetne teremteni, és mikor fogják inkább a járványra felhasználható, már kimerült források helyére becsatornázni?

Lukács László György (Jobbik) szerint bürokráciacsökkentés címszóval megcsonkítottak és megbénítottak több egészségügyi szervezetet, például az OGYÉI-t. Szerinte az ország akkor tudott volna jól felkészülni, ha meghagyták volna őket és jól működhettek volna, hasznosítva az ott felhalmozott tudást. Úgy vélte, hogy ha Oroszország nem akar a vakcinafejlesztésben együttműködni az Európai Gyógyszerügynökséggel, pedig az az egyik legfontosabb hatóság, akkor az bizalmatlanságot kelt az emberekben is - a kormánynak is meg kellene fogadnia az EMI ajánlásait és vigyáznia kellene az orosz vakcinával. Hatékony eszköz a tömeges tesztelés, ezt is használnia kellene a kormánynak – mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint még a vakcinából is politikai kérdést csinálnak az ellenzékiek, miközben a magyarok egészsége a legfontosabb, amiért sokan dolgoznak, az orvosoktól a vakcinaügyi tárgyalókig. Sok álhír van koronavírus-ügyben, még a pártok részéről is, például a Jobbik azt terjesztette, hogy csak orosz és kínai vakcinák beszerzéséről tárgyal a kormány, holott sok más tárgyalás is van és ott a 12 millió lekötött adag “nyugati” oltás. Hangsúlyozta: ha külföldi hatóság azt mondja egy oltásra, hogy az jó, az még csak annyit jelent, hogy itthon is elkezdik vizsgálni. Nem fogják automatikusan elfogadni az uniós hatóság véleményét. Kifejtette még, hogy a lélegeztetőgépek ügyében az ellenzék folyton változtatja az álláspontját: túl kevés, túl sok, szeptemberben hiány, most megint túl sok van az álláspontjuk szerint – legyen végre egységes vélemény. Azt kérte zárásul, hogy az emberek higgyenek a magyar hatóságoknak.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azzal a kijelentéssel kezdte felszólalását, hogy “az ellenzék halálkampány után karaktergyilkosságba fogott”. Szerinte csak annyi értelme van a magyar vakcinaeljárás ellenzéki támadásának, hogy elvessék a kétkedés magvát az emberekben és kevesen adassák be az oltást, így viszont elhúzódó járványhelyzet alakulhat ki, ezzel az állampolgárok életét és egészségét, továbbá a gazdaság helyreállítását kockáztatják. “Vagyis önöknek az a jó, ami a magyaroknak és a kormánynak rossz. Ezért támadták a lélegeztetőgépeket, a gyógyszereket és a járványügyi szakembereket is” – mondta.

Szijjártó Péter viszonválaszában úgy vélte, az országgyűlési képviselőknek egységesen bizalmat kellene mutatniuk a magyar köz- és népegészségügyi szakemberek munkája iránt, és nem csak az uniós szakemberekben kellene bízniuk. „Ha lesz többfajta oltóanyag, amelyekről az európai és a magyar hatóságok azt mondják, hogy biztonságos és hatékony, akkor bízzuk az emberekre, hogy melyiket választják. A kormány egyik gyártó termékéről sem mondta, hogy amellett áll ki.” A biztonság mellett a gyorsaság is számít, tette hozzá. Kifejtette még, hogy a pénteken kezdődött vizsgálati kampányban összesen 370 ezer embert tesztelnek majd; 16 691 helyszínen vizsgálják az egészségügyben, szociális intézményekben dolgozókat; mintegy ezer mintavevő csoport megy az óvodákba, bölcsődékbe.

A járvány a munkahelyeket is veszélybe sodorja ismerte el, hozzátéve, hogy a kormány úgy döntött, nem segély, hanem munkahely alapon áll ehhez a kérdéshez – mondta. Ezért olyan vállalatokat támogatnak, amelyek nem bocsátanak el senkit. Eddig 975 vállalat 629 milliárd forintnyi beruházást vállalt, ezzel 215 ezer munkahelyet védenek meg, és 272 milliárd támogatást biztosított a kormány mindehhez.

Hétfőn újabb 50 milliárd forintos programot indítanak,

amelyben egy vállalkozás a beruházása értékének egyharmadát – uniós szabályok szerint maximum 800 ezer eurót – kaphatja meg, ha a működése modernizálásával eléri, hogy egyetlen embert se kelljen elbocsátania.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!