eur:
411.91
usd:
392.77
bux:
79760.56
2024. november 25. hétfő Katalin

Arcok 1956-ból – Silye Sámuel

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 23-tól hétköznaponként egy-egy portréval tiszteleg harminc hős és mártír emléke előtt.

Silye Sámuel vasesztergályos, sorkatona (1932–1959) – Budapest, 1959. november 21.

Portré

Silye Sámuel 1932-ben született Jászkiséren. A család huszonöt hold földön gazdálkodott, ám apját 1945 után kuláknak minősítették, földjét erőszakkal elvették. Silyét a gimnázium elvégzése után ilyen családi háttérrel nem vették fel az egyetemre, így vasesztergályosnak tanult. 1952-ben Gyöngyösön kezdett el dolgozni. 1953 novemberében vonult be az akkor hároméves sorkatonai szolgálatra egy budapesti légvédelmi tüzérezredhez, később tizedessé léptették elő.

A forradalom kitörése után ütege a kőbányai téglagyárnál állomásozott, de az októberi harcokban nem vettek részt. Harmincadikán felsőbb utasításra megválasztották az üteg forradalmi katonatanácsát, amelynek ő is tagja lett. A november 4-i második szovjet támadás megindulásakor teherautókon mintegy 30 felkelő érkezett hozzájuk, és lövegeik átadását követelte. Több katona, köztük Silye is csatlakozott hozzájuk, s a magukkal vitt hat ágyút a Kápolna téren, a Zalka Máté (ma Liget) téren és az Éles saroknál állították fel. Az egyik lövegnek Silye lett a parancsnoka, s még aznap délelőtt négy szovjet harckocsit kilőttek. Az összecsapás után több társa visszatért alakulatához, Silye november 6-án követte őket. Miután az egyik ágyújukat a szovjetek megsemmisítették, egyetlen megmaradt lövegüket a Kőbányai Sörgyár mellett állították fel, s november 8-ig kitartottak. Silye ezt követően november 10-ig a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban segédkezett a sebesültek ellátásában. 1956. december 1-jén leszerelt, s 1959. június 5-i őrizetbe vételéig a korábbi munkahelyén dolgozott.

A kőbányai fegyveres ellenállás jelentős károkat okozott a szovjeteknek, és politikai presztízsveszteséget a magát a munkáshatalom visszaállítójának hirdető Kádár-kormánynak. A megtorlás ennek megfelelően különösen kegyetlen volt. Silye Sámuelt a Budapesti Katonai Bíróság Kiss István Gábor őrnagy vezette tanácsa első fokon 1959. szeptember 21-én népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és többrendbeli gyilkosság miatt három másik társával együtt halálra ítélte.

1959 végén a hatalom bel- és külpolitikai okokból inkább már a kivégzések leállítását szorgalmazta. Ennek megfelelően a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Sömjén György őrnagy vezette különtanácsa 1959. november 18-án egy halálos ítéletet életfogytig tartó börtönre változtatott, ketten pedig az Elnöki Tanácstól kegyelmet kaptak. Silye Sámuel kegyelmi kérvényét azonban az őt halálra ítélő bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács – mivel parancsnoknak tekintették – fel sem terjesztette az államfői testülethez, s így 1959. november 21-én a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték. Egyike volt azon katonáknak, akiket a forradalom után – noha szabályszerű összecsapásokban vettek részt a szovjetekkel – gyilkosság miatt ítéltek el

Források és irodalom

  • Silye Sámuel és társai pere Hadtörténelmi Levéltár Budapesti Katonai Bíróság B. II. 073/1959
  • 1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
  • Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Idézet

Részlet az elsőfokú ítélet indoklásából (14. oldal): „A bíróság az I. és IV. rendű vádlottnál [Fábián György] súlyosbító körülményként értékelte, hogy cselekményüket, mint tiszthelyettesek (sic! valójában tisztesek – Gy. S.) követték el, és mint tiszthelyettesek az önként vállalkozásukon keresztül serkentően hatottak a többi honvédre, vádlott-társaikra, hogy ők is önként részt vegyenek az ellenforradalmárok merényleteiben. A bíróság I. rendű vádlottnál még súlyosbító körülményként mérlegelte, hogy az alakulatnál a »forradalmi katonai tanács« tagja lett, és indítványozta, hogy a »forradalmi katonai tanácsnak« tiszt ne lehessen tagja.”

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1959. november 21., csütörtök

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959 november 20-án ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a kongresszus előkészületeinek egyes kérdéseiről és más folyó ügyekről. A beszámolót a Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta. A Központi Bizottság megvitatta Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének beadványát, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspártba való felvételét kérte. A Központi Bizottság elismerve Dobi elvtárs több évtizedes, áldozatkész harci tevékenységét, a néphez való hűségét és a népköztársaságnak tett nagy szolgálatait, úgy határozott, hogy őt tagjelöltség mellőzésével felveszi a párt tagjainak sorába.

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Menesztettek egy vezető orosz tábornokot, nagy kéréssel fordult Zelenszkij a Nyugathoz – Háborús híreink hétfőn

Menesztettek egy vezető orosz tábornokot, nagy kéréssel fordult Zelenszkij a Nyugathoz – Háborús híreink hétfőn

Az orosz hadsereg vezetésében jelentős változások történtek az ukrajnai fronton: a hírek szerint egy magas rangú tábornokot eltávolítottak pozíciójából, miután félrevezető jelentéseket adott a harcok alakulásáról. Az orosz média és háborús bloggerek beszámolói szerint Gennagyij Anascsin vezérezredest, a déli csoportosulás parancsnokát váltották le tisztségéből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében hatékonyabb légvédelmi rendszereket kért szövetségeseitől. Megjegyezte, már elemzik az Ukrajnára néhány napja kilőtt Oresnyik orosz rakétát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×