Az új vízgazdálkodási törvényjavaslat módosítaná a vízgazdálkodási törvényt úgy, hogy mezőgazdasági célú kút létesítésének esetén bizonyos feltételek mellett eltörölné az engedélyeztetési eljárást a gazdálkodók számára. A WWF aggályosnak tartja ezt a módosítási tervezetet, az aggodalmak részleteiről beszélt Dedák Dalma az InfoRádióban.

"Ez azért probléma, mert bár a törvénymódosítás szerint csak talajvizet érintő kutakról van szó, a javaslathoz nem csatoltak semmiféle hatásvizsgálatot, nem tudjuk, a vízkészleteket hogyan érinti ez az egész. Nem tudjuk azt sem, hány gazdálkodót érint majd, valamint az sem egyértelmű, milyen területen használhatják ezt a kedvezményt a gazdálkodók, mert csak ivóvíz célú kutaknál vannak megkötések és olyan területeken, ahol csak aránytalanul nagy költséggel érhetők el felszíni víz, de az nem derül ki a javaslatból, mi is az aránytalanul magas költség" - mondta el.

A szakember szerint a fő gond az, hogy egy vízjogi engedélyezési eljárás során a létesítendő kút által a környezetre gyakorolt hatásokat is vizsgálják, de ha csak bejelentési kötelezettség lesz, akkor ezek vizsgálata nem történik meg, nem lesz lehetőség előre felismerni a veszélyt.

"Ha környezeti probléma következik be vagy túlhasználják a vízkészletet, akkor ezt a hatást utólag korrigálni, már ha lehetséges, óriási összegbe kerül" - vélekedik a szakember.

Olcsóbb engedélyezés során észlelni, ha a kút nem jó helyen van, vagy nem jól létesítik. Jobb megakadályozni egy kút létrehozását, mint ilyen problémákat utólag orvosolni, tette hozzá.

A törvényjavaslatot november 10-én ismerték meg, azóta egyeztettek a témában érintett civilekkel és jogászokkal, és először a nyilvánossághoz intézett figyelemfelhívás mellett döntöttek. Amennyiben nem látják, hogy változás történik a jogalkotási folyamatban, akkor tesznek további lépéseket. Álláspontjuk szerint az, hogy a környezeti hatásvizsgálat nem történik meg, az alaptörvény bizonyos rendelkezéseivel ellentétes.