INFORÁDIÓ
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina

arcok 1956-ból

1956-os forradalom

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból – Kanyó Bertalan

Infostart / InfoRádió

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 23-tól hétköznaponként egy-egy portréval tiszteleg harminc hős és mártír emléke előtt.

Kanyó Bertalan lakatossegéd, gyári munkás (1903–1957) – Ózd, 1957. április 27.

Portré

Kanyó Bertalan 1903-ban született Fülpösön, földművescsaládban, négy testvéréből hárman fiatalon meghaltak. Az elemi után lakatosnak tanult, 1922-ben szabadult fel. 1929-től Ózdon, a kohászati műveknél dolgozott segédmunkásként, a forradalom előtt és alatt a salaktéglagyárban. Háromszor nősült, első két felesége meghalt. Lelkes kommunistaszimpatizáns volt, 1932-ben 8 hónapot kapott, mert nyilvános helyen az Internacionálét énekelte. 1945 után hamar kiábrándult az új rendszerből, párttagkönyvét 1948-ban nyilvánosan elégette. 1949-ben megvádolták, hogy leütötte az üzemi bizottság elnökét. 14 hónapig volt vizsgálati fogságban, ahol állítása szerint sokat kínozták, de a bűncselekményt nem tudták rábizonyítani.

Ózdon 1956. október 25-én zajlottak az első tüntetések, a munkások sztrájkba léptek. Másnap munkástanácsot választották, amely a forradalom alatt a várost irányította. 27-én megindult a nemzetőrség szervezése. Ennek vezetője Török István tanár lett. Október 29-én, miközben folyt a nemzetőrnek jelentkezők kiválogatása, elterjedt az a később hamisnak bizonyuló hír, hogy a rendőrök szembefordultak a forradalommal. Török a kapitányságon megkezdte a rendőrök felülvizsgálatát és a megbízhatatlannak tekintettek lefegyverzését, amikor idegösszeomlást kapott, és lövöldözni kezdett. Ezért, és a rémhírek hatására, vészjelzést adott a gyár szirénája, mire nagy tömeg gyűlt a munkástanácsnak otthont adó Casino épülete elé. Kanyó, aki sántított, és bot helyett egy fokosra támaszkodott, amiről később többen felismerték, csatlakozott a sokasághoz. Ebben a felfokozott hangulatban fogták el Horning Ferenc ügyészségi nyomozót, akit ávósnak hittek, ráadásul fegyvert is találtak nála. A munkástanács elé vitték, hogy az ítélkezzen felette, de az a tüntetők követelésére kiadta Horningot, akit meglincseltek, majd lábánál fogva egy fára akasztottak. Kanyó a rendőrségen tett vallomása szerint kétszer is megütötte fokosával a már sérült nyomozót.

Kanyót 1956. november 23-án vették őrizetbe. Szándékos emberöléssel vádolták, és a Török István és társai per harmadrendű vádlottjaként fogták perbe. A tárgyaláson tagadta, hogy megütötte Horningot, miközben azt hangoztatta, hogy „a nyomozat során tett vallomásomat kényszer hatása alatt tettem, illetve írtam alá”. Az orvosszakértő véleménye szerint Horning halálát a több sérülés miatti sokkhatás okozta, bár azok közül „csak egy volt olyan, amelyik önmagában is okozhatott halált, amelyet egy hosszabb pengéjű zsebkéssel vagy hasonló eszközzel okoztak”. Kanyót ennek ellenére a Miskolci Megyei Bíróság Szabó Márton vezette különtanácsa 1957. február 27-én szándékos emberölésért és izgatásért tizenkét év börtönre ítélte.

Miután az ügyészség súlyosításért fellebbezett, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette népbírósági tanácsa 1957. április 20-án a demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény és gyilkosság miatt Kanyót halálra ítélte, annak ellenére, hogy nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani közvetlen hozzájárulását Horning halálához.

Az ítéletet kimondó bíróságból alakult kegyelmi tanács nem javasolta kegyelemre, így ez irányú kérvényét a népbírósági rendelet értelmében fel sem terjesztették az államfői testülethez. 1957. április 27-én a Miskolci Megyei Börtön udvarán végezték ki.

Források és irodalom

  • Török István és társai pere. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára XXV. 3. b. 182/57.
  • Fazekas Árpád: Kanyó Bertalan mártíromsága Honismeret 2001/5. 23–25. https://epa.oszk.hu/03000/03018/00163/pdf/EPA03018_honismeret_2001_05_023-025.pdf
  • 1956-os KK1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
  • Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Idézet

„Drága aranyos Feleségem! Búcsúzom Tőled. Nagyon kérlek, ne haragudj reám, hogy így történt az elválás és búcsúzás, nagyon kérlek légy erős [...] légy a gyermekemnek hűséges gondviselője [...] Soraim azzal zárom, hogy légy erős és nyugodj meg mindenben, amit Isten rendelt. Búcsúzom kedves feleségem tőled és a kis drága fiamtól, szerető férjed, Bertalan.” Idézi: Fazekas Árpád: Kanyó Bertalan mártíromsága Honismeret 2001/5. 23–25. 24. https://epa.oszk.hu/03000/03018/00163/pdf/EPA03018_honismeret_2001_05_023-025.pdf (2019. szeptember 16.)

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1957. április 27., szombat

(…) Éljen a Szovjetunió, a hű barát, a világbékéért, a szocializmusért küzdő népek legfőbb támasza! (..)

(…) Éljenek népköztársaságunk fegyveres erői, szocialista vívmányaink szilárd védelmezői! (…)

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból – Kanyó Bertalan
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018