eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Óránként 180 ezer darab PET-palackot használnak el a magyarok

A műanyag palackok körülbelül 70 százaléka soha nem lesz újrahasznosítva – hívta fel a figyelmet Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az InfoRádióban. A szervezet szerint az újrahasznosításon túl a visszaváltási rendszer mielőbbi bevezetése, vagy a PET-palackok teljes mellőzése hozhat megoldást a problémára.

Legalább napi 4 millió PET-palackot használnak el a magyarok, ami évi összesen 1,5-1,6 milliárd darabot jelent, aminek a kétharmada lerakókban, égetőkben, vagy rosszabb esetben a vízpartokon végzi – mondta az InfoRádióban Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Ezért a Greenpeace szerint nagyon előremutató, hogy a kormány betétdíjat akar bevezetni a PET-palackokra. Ahogyan azt számos környező és európai uniós ország már rég bevezette.

"Ennél is tovább kellene menni, és

újra visszahozni a visszaváltható, újratölthető palackokat"

– tette hozzá az aktivista. Szerinte a mostani vékony falú PET-palackoknál az újratöltés technikailag valószínűleg nem megoldható, olyan megoldásokat kell visszahozni, amelyekkel ezt meg lehet tenni.

Nyugat-Európában már visszatérőben vannak a többször használható, visszaváltható, újratölthető üvegek, az újrahasznosítás egy másodlagos megoldás ehhez képest. Utóbbi a Greenpeace szerint is fontos része a hulladékgazdálkodásnak, de egyetértenek az EU azon szemléletével is, amely szerint előrébb való a hulladék képződésének a megelőzése, és az újrahasználat, mint az újrahasznosítás.

"Minden irányban lépni kell annak érdekében Magyarországon is, hogy sokkal kevesebb szemetet termeljünk, minél kevesebb nyersanyagot használjunk fel, és emiatt hozzájáruljunk az éghajlatváltozáshoz" – hangsúlyozta Simon Gergely.

Beszélt arról is, hogy elvileg az alumíniumot végtelenszer lehet újrahasznosítani, a PET-palack pedig 7-10-szer újrahasznosítható nyersanyag lenne. "Ehhez képest mindkét anyagból csak kevesebb mint a termékek harmadát hasznosítják újra" – mondta Simon Gergely, aki szerint ez a nyersanyagpazarlás nem engedhető meg tovább. A Greenpeace szerint ugyanis a betétdíj bevezetésén felül az újratöltést is elő kellene írni.

"Ezért egy petíciót indított a Greenpeace, amelyben részben azt követeljük, hogy

2024-re minden italcsomagolást hasznosítsanak újra,

függetlenül attól, hogy alumíniumból, PET-ből vagy kartonból készült, illetve hogy az italcsomaglásoknak legalább a 70 százaléka újratölthető legyen 2026-ra" – ismertette Simon Gergely. A szervezet szerint öt éven belül el kellene érnie azt a magyar élelmiszer- és csomagolóanyag-iparnak, hogy ne szemetet termeljen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×