Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Semmelweis-napi ünnepségén a Szent László Kórház udvarán 2020. június 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Rák: ambiciózus célszámokat jelentett be Kásler Miklós

2030-ra a betegek háromnegyedénél el kell érni, hogy 10 évnél hosszabb legyen a túlélésük.

Elkezdődött az európai onkológiai misszió, amely a megelőzés, a kezelés, az ellátás, a kutatás és az oktatás minőségbiztosítását, valamint több, teljes körű ellátást nyújtó onkológiai központ és infrastruktúra létrehozását célozza annak érdekében, hogy 2030-ra a rákos betegek 75 százalékánál tízéves túlélést lehessen biztosítani. Magyarország a folyamat valamennyi mozzanatában kulcsszerepet játszik, így a közös minőségi követelmények finomhangolásában és ellenőrzésében is - mondta el Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek.

A napilap szombati számában olvasható cikk felidézi, hogy 2040-re a rák miatti megbetegedések Európában egymillióval nőhetnek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, újjászervezi az ellátórendszert. Emellett elindította az európai onkológiai missziót.

Kásler Miklós elmondta, hogy bár Európában összességében növekszik a daganatos betegségek túlélési aránya, az egyes országok között továbbra is nagy eltérések tapasztalhatók. A különbségek kiegyenlítése érdekében különösen fontos, hogy az európai onkológiai ellátás, kezelés és kutatás minőségi szabványainak meghatározásában egyetértés szülessen, középpontba állítva az onkológiai kórházakat, központokat és hálózatokat.

A döntéshozók a teljes körű ellátást biztosító onkológiai centrumoknak szánják a főszerepet.

A centrumok működésének minőségbiztosítására európai szinten az Európai Onkológiai Intézetek Szervezetének (OECI) akkreditációs programját jelölték ki. A szervezet 2008-ban indította útjára minőségbiztosítási akkreditációs programját az onkológiai centrumok számára, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) pedig az elsők között csatlakozott a programhoz. Az intézet - a Kásler Miklóst váltó Polgár Csaba főigazgató vezetésével - harmadszorra kapta meg 2018-ban a legmagasabb szintű, Komprehenzív Onkológiai Központ tanúsítványt a nemzetközi átvilágítás során.

A minőségbiztosítási program mára az unió 27 tagországa közül 14 tagország, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság legnagyobb onkológiai központjait éri el, összesen ötven centrumot - tájékoztatta a lapot a miniszter.

Mint mondta, ezek a központok együttesen évente több mint

12 ezer szakmai publikációt

készítenek, a teljes éves kutatási költségvetésük meghaladja az egymilliárd eurót és az akkreditáció óta több mint egymillió új betegnek biztosítottak terápiát. Noha ezek a központok a daganattal diagnosztizált betegeknek évente mindössze a tíz százalékát kezelik, mégis jelentős az onkológiai ellátás és kutatás minőségére gyakorolt hatásuk, mert nemzeti referencia-központoknak számítanak.

Az OECI minőségbiztosítási programja kiváló eszköz az említett európai törekvések eléréséhez, hiszen az intézményi színvonalra és kapacitásokra összpontosít annak érdekében, hogy átfogó akkreditációs szolgáltatást nyújtson a minőségi onkológiai ellátásban. Ez az ellátást, a kutatást, az oktatást, a hálózat(ok) kiépítését és a betegek bevonását egyaránt érinti. A program kiemelt céljai közé tartozik a kutatás és a klinikai ellátás integrációja, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, ami az onkológiai ellátás legdinamikusabb fejlődését biztosítja - hangsúlyozta Kásler Miklós.

Szavai szerint felvetődött az is, hogy alapvető fontosságú a hatékony nemzeti komprehenzív onkológiai ellátási hálózat kiépítése, amelyben az onkológiai központok a nagyobb népesség számára koordinálják az ellátást.

Hangsúlyozta: Magyarország ebben is élen jár, hiszen már 2014-ben, intézményvezetése idején megszületett a Magyar Onkológiai Hálózat alappilléréül szolgáló szerződés az OOI és a négy nagy regionális centrum (Szeged, Pécs, Debrecen és Szombathely) között.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×