Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Fontos nap jön a nyugdíjasok életében

Akár parlamenti egység is kialakulhatna a 13. havi nyugdíjról szóló pénteki szavazáson.

Pénteken szavaz a parlament a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről, a nyugdíjasok 2021-től 2024-ig évente plusz egyheti emelést kapnak.

A 13. havi nyugdíj visszaépítését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be április elején, a koronavírus-járvány miatt bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések részeként.

"2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egy heti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is."

A 140 ezer forintos átlagnyugdíj esetében

ez 35 ezer forintos egyszeri juttatást jelent.

A kormánypártok támogatják a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését. A javaslat parlamenti vitájában a KDNP-s Nacsa Lőrinc emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjak 2010 óta reálértéken 10,3 százalékkal emelkedtek. Ha ehhez hozzáteszik a rezsicsökkentést, a nyugdíjprémiumot, a nyugdíj-kiegészítést, a rezsiutalványt és az Erzsébet-utalványt, akkor

a 13. havi nyugdíj valójában már a 14.

- fogalmazott a kormánypárti politikus, aki nem felejtette el emlékeztetni hallgatóságát, hogy kik szüntették meg ezt a juttatást.

"2009. március 13-án nyújtotta be javaslatát a Gyurcsány Ferenc-vezette kormány, amelyben a nyugdíjkorhatár kitolása és a 13. havi nyugdíj megszüntetése szerepelt."

Az ellenzék véleménye röviden úgy foglalható össze, hogy "jó, de nem elég". A DK-s Varju László szerint a kormány tíz évig nem adott érdemi segítséget a nyugdíjasoknak, és most is csak jövőre kezdi el, négy részletben, apró összegekkel.

"A válságban önök semmit nem segítenek a nyugdíjasoknak, a 10-től 50 ezer forintig terjedő segítséget azonnal meg kellett volna adniuk. Önöknek ez nem más, mint egyszerű szavazatvásárlási kísérlet.

Mit gondoljon az a több százezer ember, aki meg sem érheti azt, hogy a negyedik év végén ebből részesülhessen?"

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 327 milliárd forintos nyugdíjkasszából 77 milliárd forint jut a 13. havi nyugdíj egyheti összegének jövő februári kifizetésére. A nyugdíjasok azonban még idén prémiumot is kapnak, erre 53 milliárd forintot tett félre a kormány - jelezte Rétvári Bence.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×