Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 19. péntek Viola
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok

Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni.

Az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga – hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter.

A szakember tájékoztatása szerint az akciócsoport ugyanakkor komoly megbeszélést folytatott azzal kapcsolatban, hogy

van-e értelme júniusban újraindítani az iskolai oktatás, és ha igen, akkor az ország mely területein, milyen évfolyamokon.

Meglátásuk szerint erre az első négy osztályban lenne lehetőség, azonban a kötelezőséget kényes kérdésnek tartják, miután biztosan vannak olyan szülők, akik jobban féltik visszaengedi a gyermeküket az iskolapadba. A párhuzamos, vagyis az egyszerre történő digitális és helyi oktatást viszont semmiképp sem támogatnák, hiszen erre megfelelő munkaerő sincsen.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, külföldön is számos megoldás született, hiszen a legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy

a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson. Az viszont kétségtelen, tette hozzá Horváth Péter, hogy amiatt, hogy a szülők szabadságolása nagyban változott a korábbi évekhez képest a veszélyhelyzetben, a szigorú járványintézkedések betartása mellett, az igényekhez igazítva

komolyabb iskolai felügyeleti lehetőségre, napközi ellátásra, esetleg tematikus táborok megszervezésére lehet szükség

a nyári hónapokban.

Az évzárókra, illetve ballagásokra kitérve azt mondta: az érettségi bizonyítványok átadására látnak lehetőséget kisebb csoportokban, amennyiben az intézményekben biztosított a megfelelő biztonsági távolságok betartása, és az nyitott térben történik. A végzősök ballagását, hasonlóan a nyolcadikosokéval, momentán nem támogatják. A hetedikes diákok elmaradt kötelező védőoltását ugyanakkor a munkacsoport szükségesnek látná mielőbb pótolni.

A javító- és osztályozóvizsgákra az alapvető javaslatuk az, hogy amennyiben elbírálható, a digitális munkarendnek megfelelően online kerüljön sor ezekre. De ha szükséges, biztosítva legyen, szem előtt tartva az ismert biztonsági előírásokat, hogy a gyerekek személyes megjelenéssel is teljesíthessék vizsgakötelezettségüket – tette hozzá a szakember.

Az oktatási csoport javaslatokat fogalmaz meg, az iskola újraindításáról a kormány dönt. A kérdésről várhatóan néhány múlva tárgyal a kabinet – mondta a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta: ha a szülők tömegesen igénylik az iskolák újranyitását, akkor elgondolkdnak rajta. Eddig azonban nem tapasztalta ezt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben
Helyszíni tudósítás

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. Helyszíni tudósítás.

Fenyőfaválasztás körüli mizériák – számos tévhitet cáfol az ökológus

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztálhat. Aszalós Réka az InfoRádióban elmondta: a műfenyők nagyrészt PVC-ből készülnek, ami nem lebomló műanyag, így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, ami szennyezi a környezetet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×