Az Ab közleménye szerint alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény (be.) egyik átmeneti rendelkezése, ezért azt a testület megsemmisítette. A bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző be. által megengedett másodfellebbezés, a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat elbírálását ebben a konkrét ügyben - állapították meg.

Az Ab szerint alaptörvény-ellenes az új be. átmeneti rendelkezése, amely lehetővé teszi a korábban még jogszerűen előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését, és emiatt elrendelte a jogerős döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát. Mindez azonban nem értelmezhető a bírói döntések érdemi részére, az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként, nem következik belőle, hogy a kiszabott büntetést csökkenteni vagy akár mellőzni kellene - emelték ki.

A vád szerint a 2013-as bűncselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi az arcát eltakaró biciklis sisakban ment volt barátnője lakására, a nőt szakszerűen, injekcióval elkábította, majd lúggal súlyos, másodfokú-harmadfokú égési sérüléseket okozott intim testrészén.

A Kúria másfél évvel ezelőtti, jogerős, harmadfokú ítéletében 11 év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától.

B. Krisztiánt az eljárás alatt végig tagadta bűnösségét.

A férfi a Kúria ítélete miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy miközben zajlott az ügye, új büntetőeljárási törvény lépett hatályba, ami miatt elesett a valódi felülvizsgálat lehetőségétől, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alkotmányos joga.

Az Alkotmánybíróság a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt visszautasította mostani döntésével, az ítéleteket nem semmisítette meg, így a férfi nem kerül szabadlábda, de a testület az ügyet visszaküldte a Kúriához.

A Kúria Büntető Kollégiuma alaposan tanulmányozza a határozatot, és az abban foglaltaknak megfelelően rövid határidőn belül dönt a szükséges lépésekről - közölte a Kúria.