INFORÁDIÓ 
2020. február 24. hétfő
Mátyás

nato

ukrajna

nyelvtörvény

kisebbségi jogok

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban. Az elkövetők betörték a székház egyik ablakát, és robbanószerkezetet vagy gyújtópalackot dobtak az épületbe.

Erősödő nyomás a NATO-szövetségesektől Ukrajna miatt

Infostart

Diplomáciai offenzíva indult a magyar kormány meggyőzésére, hogy adja fel az ukrán kisebbségi nyelvtörvény kapcsán képviselt álláspontját, és hagyjon fel a szomszédos ország NATO-csatlakozásának akadályozásával. A kormány szerint nincs más eszközünk a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása érdekében.

Tucatnyi NATO-tagállam szólította fel a magyar kormányt Budapesten, hogy az ukrán oktatási törvény miatti vitában fejezze be a NATO-Ukrajna bizottság magas szintű találkozóinak blokkolását - idézte a Direkt36 értesülését a 24.hu.

A lap értesóülései szerint múlt csütörtökön - épp Szijjártó Péter kijevi útja, és egy héttel a a NATO február 12-13-i brüsszeli védelmi miniszteri találkozója elé időzítve - Budapestre akkreditált magas beosztású diplomaták mentek be a magyar külügyminisztériumba, ahol előre egyeztetett közös üzenetet adtak át a minisztérium őket fogadó egyik helyettes államtitkárának.

A látogatás egyértelmű nyomásgyakorlás volt, mivel a szövetséges államok egyre nagyobb részének kezd kellemetlenné válni, hogy a magyar kormány blokkolja a NATO és Ukrajna közeledését. Többségük szerint a vitát nem a NATO-n belül kellene rendezni. Az oknyomozó portálnak nyilatkozó külügyi források szerint egyébként nem példa nélküli a magyar kormány akciója: 1955-ben ugyanis az NSZK NATO-csatlakozását Dánia is arra használta fel, hogy kikényszerítse a németországi dán kisebbség helyzetének rendezését, ami akkor meg is történt.

A magyar-ukrán konfliktusnak az az oka, hogy az ukrán parlament 2017 őszén elfogadta az ukrán nyelvet az iskolákban előtérbe helyező oktatási törvényt, ami a kritikák szerint elsorvasztaná az ukrajnai kisebbségi oktatást. A magyar kormány kitartó tiltakozása, továbbá a Velencei Bizottság ajánlására eddig mindössze annyi előrelépés történt az ügyben, hogy a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezések alkalmazását az EU-s nyelvek, például a magyar esetében is 2023-ig ideiglenesen elhalasztották, és kiveszik a törvény hatálya alól a magániskolákat.

A Direkt36 úgy tudja, a múlt heti tiltakozásban a nagy NATO-tagállamok közül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada és Spanyolország is részt vett, de csatlakozott például Hollandia, Dánia, Norvégia, Románia és az egyik legkisebb tagállam, Észtország is.

Az egyeztetésen végül heves vita után sem jutottak dűlőre a felek.

A lap megkeresésére a Külügyminisztérium azt közölte,

természetesen bármikor tárgyalunk szövetségeseinkkel, amikor ezt fontosnak gondolják, így történt ez az ön által említett alkalommal is. Álláspontunk kezdettől világos és változatlan: szeretnénk újra támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját – a folyamatnak korábban is hangos támogatói voltunk – és ezt azonnal megtesszük, amint az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos helyzet a kárpátaljai magyarok számára megnyugtatóan rendeződik.

A tárca azt is hozzátette, hogy

„Nem jókedvünkből blokkoljuk Ukrajna integrációs folyamatait, hanem azért, mert nincs más eszközünk, és a kárpátaljai magyarokat nem áldozzuk fel világpolitikai játszmák oltárán.”

Nyitókép: Nemes János
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018