Az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatódott a vita arról, hogy valóban az ukrán egységet erősíti, vagy a kisebbségek jogait és érdekeit sérti az új ukrán nyelvtörvény. Keményen egymásnak mentek az ukrán és orosz képviselők.

A nyugati média - például az ügyről tudósító Washington Post - szimplán a két ország és nyelvi közösség vitájának állítja be a törvényerőre emelkedett nyelvtörvényt, amely erősen korlátozza a kisebbségek - így a magyarok - számára is az anyanyelven történő oktatást, és kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a hivatalos ügyintézésben és a médiában.

Ukrajna lakosságának jelentős része kétajkú, de a délkeleti régiókban erősebb az orosz nyelv. Korábban például bevett gyakorlat volt, hogy a sportközvetítések alkalmával egy ukrán és egy orosz anyanyelvű kommentátor beszélgetett egymással. Maga Zelenszkij új ukrán elnök is oroszajkú közegből, a korábban Krivoj Rognak, manapság ukránosan Krivij Rignek nevezett városból származik. Oroszos akcentusa miatt pedig gúnyolta korábbi riválisa, Porosenko volt elnök.

A központi kijevi kormány elleni lázadás egyik előidézője az a félelem volt, hogy a valójában multikulturális országban az oroszajkú lakosságot hátrányok érhetik nyelvhasználata miatt, és még a nevek ukránosítására is kényszeríthetik.

Azt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte a törvényt, amely miatt például Magyarország a NATO-n belül is blokkolt Ukrajnával folytatott magas szintű tárgyalásokat, az oroszok érték el. Az ukránok viszont jelenleg nem tagjai a tanácsnak és nyugati támogatással vettek részt a vitában.

„Az elfogult ukrán hatóságok el akarják törölni az orosz nyelvet. A nemzeti-kulturális identitás védelme nem folyhat az oroszajkúak ellenében” - fogalmazta meg a vádat az orosz ENSZ-nagykövet.

Ukrán kollégája erre azzal válaszolt, hogy a nyelvtörvény „belügy, nem indokolt a Biztonsági Tanács elé vinni”, és Oroszország ne avatkozzon be.

„Egy olyan ország, amely évszázadokon át elnyomta az ukrán nyelvet és erőszakkal az oroszt vezette be a közélet minden szférájában, nem mondhatja meg, hogy milyen nyelvet használjunk”

- közölte a követ angol nyelven. (A modern ukrán nyelv megjelenését a 17. századra datálják és míg a mai Nyugat-Ukrajna területén szabadon fejlődhetett, addig Ukrajnának az Orosz Birodalomhoz tartozó részén korlátozták és kisorosz néven emlegették.)

Rodney Hunter amerikai ENSZ-koordinátor dicsérte az „ukrán nyelv és így az ukrán egység erősítését”. Oroszország folyamatosa aláássa ezt az egységet – tette hozzá.

Rosemary DiCarlo, politikai ügyekkel és békeépítéssel megbízott ENSZ-főtitkárhelyettes ugyanakkor köztes megoldást javasolt: Ukrajna fogadjon el törvényt a kisebbségi jogok garantálásáról és „őrizze meg az államnyelv státuszát, hogy a kisebbségek integrálódni tudjanak az ukrán társadalomba”. „Ezzel nem szabad késlekedni” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy az ENSZ emberijogi főbiztosa figyelemmel kísérte a nyelvtörvény megalkotását, és a nemzetközi sztenderdekre alapozott ajánlásokat fogalmazott meg az ukrán kormánynak. A nyelvtörvény végső változata még mindig aggályokat vet fel – mondta az ENSZ főtitkárhelyettese.