eur:
411.03
usd:
394.41
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Koszorúk a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor e szóval emlékezett: rendületlenül

Szabad Györgyre, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökére emlékeztek szerda reggel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, valamint átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a Kossuth téren.

Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Fiumei úti sírkertben megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét.

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta: Szabad György, "aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé", történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett.

"A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető" - idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán vette fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.

Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban "olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának".

Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége, majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást.

Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik, Szabad György személye azonban "méltatlanul homályban maradt".

Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük - hangoztatta Kónya Imre, aki szerint

a legfontosabb, hogy átadják Szabad György "mélyen átélt legfőbb üzenetét", a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét.

Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait.

Budapest, 2020. február 5.
Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról) a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról) a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter egykori miniszterelnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter.

Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát

Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni. Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában - fogalmazott Kövér László.

Budapest, 2020. február 5.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Veres Kálmán, a szobor alkotója felavatja Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés egykori elnökének bronzmellszobrát a Szabad György Irodaház, az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete avatóünnepségén 2020. február 5-én.
MTI/Szigetváry Zsolt
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Veres Kálmán, a szobor alkotója felavatja Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés egykori elnökének bronzmellszobrát a Szabad György Irodaház avatóünnepségén. A Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye. Az ünnepségen részt vett Szabad György özvegye és lánya is. MTI/Szigetváry Zsolt

A Kossuth térről szólva, ahol az irodaház áll, azt mondta: Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula, Hültl Dezső és építésztársai hittek abban a hazában, ami lehet, hittek abban, hogy az Országház környezete is azzá tehető, ami lehetne s aminek kellene lennie, de akkor ők még csak a tervrajzaikon láthatták olyannak az Országház előtti teret, mint amilyennek mi napjainkban látjuk. A 20. század, keserves áron, de megtanította a legjobb magyarokat arra, amit gróf Klebelsberg Kuno úgy fogalmazott meg, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziók fogságában pedig nem érdemes élni - mondta a házelnök.

Úgy folytatta: Szabad György ennek az életiskolának a legjobb tanítványai közé tartozott. Hitével, tudásával és munkájával éltette az eszményeit, amelyek viszont őt is oltalmazták mindig, a legnehezebb időkben is - mutatott rá Kövér László.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×