A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új nemzeti biztonsági stratégiát, amelynek katonai része kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére. Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, hanem minden tárca feladatkörét érinti - jelentette be a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén. Az európai védelmi képesség kapcsán példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.

Az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontos az attaséhivatalok számának bővítése - tette hozzá. Tavaly 3 új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett. Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik.

2020 kiemelt feladatai

Benkő Tibor ezek között említette

• a szervezeti átalakítás folytatását,
• a nemzetközi vezetőszervek létrehozását,
• a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvárra költöztetésének folytatását,
• a hadkiegészítési rendszer átalakítását,
• a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre,
• valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést.

A 2020-as év várható fejlesztéseit bemutatva azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.

A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy

a NATO két veszélyeztettséggel számol, keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein.

A biztonsági környezetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség. "Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz" - emelte ki.

A miniszter felsorolta még, hogy kezdeményezték egy közép európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.

Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás-nevelést. Elmondta,

a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben.

Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s azt mondta: 2030-ig 8-10 katonai középiskolára van szükség.

Folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program

Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit - mint kiemelte - folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.

A gazdálkodásra áttérve azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is - jelentette ki.

Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább 20 százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették - közölte, emlékeztetve a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP 2 százalékos arányt a védelmi kiadásokban.