Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én. A pártelnök úgy látja, az ellenzéki oldalon nincs alternatívája a legszélesebb körű együttműködésnek.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Gyurcsány Ferenc nem kertelt, elárulta, mi a kulcskérdés

A várakozásokon felül jól teljesítettek az ellenzéki polgármesterek az október 13-i megválasztásuk óta eltelt száz napban – fogalmazott Gyurcsány Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol arról is szó esett, hogy a Demokratikus Koalíció mit gondol az Orbán-kormányról.

Gyurcsány Ferenc szerint éppen ideje, hogy a Fidesz a ciklus felénél elkezdjen kormányozni, ugyanakkor a kórházi várótermek kifestése például nem oldja meg az egészségügy problémáit, fogalmazott. A nagy ellátórendszerek reformjára egyébként sincs már idő – tette hozzá a volt miniszterelnök.

„Nagy intézményi átalakításokat, a terhek jelentős átrendezését eredményező átalakításokat az egészségügyben, oktatásban már nem nagyon lehet csinálni. Ezt én teljesen kizártnak gondolom – emelte ki, hozzátéve: – az egészségügyhöz négy év is kevés. Számtalan nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy

ez az egyik legbonyolultabb történet.”

A Demokratikus Koalíció elnöke arra számít, hogy az Orbán-kormány pénzosztogatásba kezd a 2022-es országgyűlési képviselőválasztás előtt.

„Legkönnyebb természetesen, ha van költségvetési mozgástér, mert akkor, ahogyan közeledünk a választásokhoz, »bele fog szagolni« a miniszterelnök és a kormány a levegőbe, hogy melyik társadalmi csoportoknak adjon több pénzt. Ezt mindig meg lehet könnyen csinálni: egy döntés, a következő hónapban meg jön a pénz. Nem is számítok nagyon másra.

Kormányzásra, alapvető intézményi-társadalmi viszonyokhoz érdemben hozzányúló változásra nem nagyon számítok”

– vélekedett.

Az ellenzéki politikus azt is megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök nincs könnyű helyzetben. „Ha továbbra is egy nagyon feszes, harcias politikát visz, ha továbbra is támad, akkor annak az lesz a következménye, hogy a vele szemben állókat mozgósítja. Október 13-ának is azért volt sikere, mert több ellenzéki szavazó ment el, mint korábban. Ellenben, ha elkezd konszolidálni, akkor az a tábor, a saját tábora, amit arra trenírozott éveken keresztül, hogy mindig harc van, elkezd morzsolódni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Szerinte ezzel magyarázható, hogy a kormányfő egyszerre tesz a konszolidációra és a még keményebb konfliktusok felvállalására utaló nyilatkozatokat.

„Szerintem bizonytalankodás van.

Azt feltételezem, hogy a szokásos évnyitó, évértékelő beszédig nagyjából ki fog derülni, hogy valójában mi fog történni – fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ellenzékről

Az egykori kormányfő az ellenzéki településvezetőkre kitérve úgy fogalmazott: meglepetésszerűen jó az első száz napi teljesítményük, különösen azt figyelembe véve, hogy mennyire „színes” a koalíció.

„Dunaújvárosban jobbikos polgármester mögött DK-s alpolgármester van. A 6. kerületben momentumos mögött vannak más ellenzéki helyettesek, és folytathatnák a sort. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy az a színes koalíció, amikor már kormányozni kell és szakkérdésekről esik szó egy kerületben, egy városban, akkor egészen jól megtalálják a hangot. Nekünk ez kulcskérdés – hangsúlyozta. Ugyanis, ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy Egerben, Salgótarjánban, Pécsen, Miskolcon, Budapesten jól tudunk kormányozni, és erre most van két és fél év, októberhez képest, a választásokig, akkor nehezen lesz elhitethető a választókkal, hogy az országot is jól tudjuk kormányozni. De

az ellenzék belépője – szerintem – meglepetésszerűen jól sikerült.”

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint az ellenzéki pártok most nem igazán vetélkednek egymással, de azért megjegyezte, hogy az ő pártjának van a legtöbb támogatója a kormányellenes oldalon. Márciusban egyébként tisztújítás lesz a DK-ban. Az elnökségre Gyurcsány Ferenc az egyetlen jelölt, de az alelnöki posztokon és az országos elnökségben lesznek változások.

„Az eddigi alelnökök maradnak, de két üres hely van, ott vannak új jelöltek, a DK jól ismert politikusai.

A legnagyobb verseny a tíz elnökségi taghelyért megy.

Hát, ott nem tudom, hogy mi lesz a vége, most úgy látom, hogy 15-20 jelölt is akár lehetséges. Ha Dobrev Klárára kérdez, akkor őt jelölték, de nem vállalta el, Ara-Kovács Attilát alelnöknek is jelölték és elvállalta a jelöltséget, Molnár Csaba eddig is alelnök volt és vállalta, Rónai Sándort pedig nem tudom, hogy jelölték-e – sorolta, megjegyezve: – nem matatok ott, nem az én dolgom. Annyit megtudtam, hogy más elnökjelölt nincs őszintén szólva.”

A volt miniszterelnök megerősítette, hogy a felesége, Dobrev Klára EP-alelnök neve rendszeresen szóba kerül miniszterelnök-jelöltként, de ezt még maga az érintett sem tartja időszerű kérdésnek, és ebben Gyurcsány Ferenc is egyetért vele.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×