Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Egy turista fényképez a szmogos, ködös időben a Lánchíd budai hídfője közelében 2017. február 15-én. Budapesten ismét elrendelte Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, miután a mérőállomásokon a szálló por légszennyezettségi szintje február 13-án három, 14-én pedig négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kormány 165 órát adott a klímakonzultációra

Ma délig lehet kitölteni a kormany.hu-n keresztül közzétett kérdőívet a klímavédelemről. Ennek létéről azonban a kormány nem adott tájékoztatást, az ellenzék pedig sunyi konzultációnak nevezte és a határidő meghosszabbítását követeli. Hollik István kormányszóvivő azonban közölte, hogy ez nem nemzeti konzultáció, hanem egy Brüsszel által előírt tájékoztatási forma.

Az elmúlt 9 évben több konzultációt is indított a kormány, legutóbb idén tette ezt, a téma a családvédelmi akcióterv volt. Ezeket a konzultációkat általában akár a 10 milliárd forintot is elérő kormányzati kommunikációs kampány és folyamatos tájékoztatások kísérték.

Ezúttal azonban semmi ilyen nem volt. Múlt hétfő délután a kormány honlapján, azon belül is az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár aloldalán jelent meg egy társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról.

Hollik István kormányszóvivő az InfoRádiónak azt mondta, hogy az, amit a kormány honlapján lehet látni, nem egy nemzeti konzultáció, hanem egy Brüsszel által előírt tájékoztatási forma. Számtalan dokumentumot kell benyújtani Brüsszel felé, és vannak más kötelezettségek, ezeket jelenítette meg a kormány a kormányzati portálon. Hozzáette, ha a kormány klímaügyben vagy bármilyen más ügyben nemzeti konzultációt akar folytatni, akkor azt a szokásos módon fogja megtenni.

Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy ezt a társadalmi konzultációt nem verték nagy dobra és kvázi elrejtették a kormányzati honlapon, azt mondta, hogy

ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz.

tette hozzá Hollik István.

A konzultációra mintegy 165 órát adott a kormány.

A Demokratikus Koalíció vasárnap közleményben követelte, hogy a kormány hosszabbítsa meg a klímavédelmi konzultáció kitöltési határidejét! Az ellenzéki párt úgy fogalmaz: a klímaváltozás korunk pokolian fontos problémája: olyan kérdés, amivel kapcsolatban minden magyarnak joga van elmondani azt, amit gondol, még ha ezt a propagandisták nem is tudják olcsó és hazug szlogenekre váltani.

A Párbeszéd valódi konzultációt szorgalmazott. Szabó Tímea parlamenti frakcióvezető közleményében azt írta: pártja a kormány szakmaiatlan, sunyi álkonzultációja helyett valódi társadalmi egyeztetést kezdeményez a klímaváltozással kapcsolatos hosszú távú stratégiáról.

Ha valaki a déli határidőig még véleményt akar nyilvánítani, az ITT megteheti

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×