eur:
393.65
usd:
369.32
bux:
65754.11
2024. április 23. kedd Béla
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén az Unicredit székházában 2018. április 20-án.
Nyitókép: Kovács Attila

Tőzsdére vinnék a tőzsdét - hetilapszemle

A Figyelőben a interjút olvashatnak Patai Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével, a Mandinder az abortusszal és életvédelemmel kapcsolatos vitákat és dilemmákat mutatja be, míg a HVG az iráni atomprogramról közöl összeállítást.

A Figyelő interjút közöl Patai Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével, a Budapesti Értéktőzsde elnökével. A bankszakember hangsúlyozza, hogy nagyon komoly az az elhatározás, hogy a tőzsdét tőzsdére vigyék, ehhez hozzávetőleg másfél esztendőre lesz ehhez szükség.

Patai Mihály szerint 2020 végére, 2021 elejére már rendelkezni fognak egy menetrenddel, amely útmutatásul szolgál a tőzsdei bevezetéshez. Hozzátette: a következő évtől kezdve már üzemgazdasági szempontból is nyereséges tőzsdei működést tudnak majd felmutatni. Mint mondta, az az érdek, hogy harmónia legyen a főrészvényesek és a kisrészvényesek közöt.

Patai Mihály úgy látja, tőkeerős, likvid és szabályozott a magyarországi bankszektor, amely évek óta nyereséges.

A HVG-ben arról lehet olvasni, hogy a legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, amelynek másik eszköze a közel-keleti befolyásának erősödése.

A hetilap emlékeztet, hogy 2015-ben született meg az atomalku a nagyhatalmak és Irán között. Irán abba akkor nem ment bele hogy bezárják a komplexum dúsítóját, végül a kompromisszum lényege az lett, hogy marad a több mint ezer centrifuga, de a hegy gyomrában kialakított termekben 2031-ig nem dúsítanak uránt.

A dúsító komoly fejtörtést okozott az Egyesült Államoknak és Izraelnek, mivel nem volt egyértelmű, hogy egy Iránnal szembeni esetleges konfliktusban el tudják-e azt pusztítani. Nem világos az sem, hogy Irán meddig hajnaldó elmenni az urándíúsítási tevékenyéségvel, és nem jó jel az sem, hogy néhány hete jhelezte, hogy korlátozza a nemzetközi megfigyelők bejutását az iráni atomlétesítményekbe.

A Mandiner az abortusszal és életvédelemmel kapcsolatos vitákat és dilemmákat mutatja be. A hetilapban vitainterjút olvashatnak Frivaldszky Edittel, az Emberi Méltóság Központ igazgatójával és Juhász Borbálával, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársával, akiket a többi között arról kérdeznek, hogy ki dönthet valakinek az életéről, és hogyan készítsék fel a gyerekeket a szexuális életre. Szóba kerül még a lelki nyomás, a válsághelyzet fogalma és az abortusztabletta is.

Megismerhetik két édesanya történetét is, akik egy Pest megyei anyaotthonban beszéltek az abortuszaikról, de nemcsak az édesanyák, hanem az érintett édesapák helyzetével, érzéseivel, az abortuszt körülvevő pszichológiai dilemmákkal is foglalkozik a Mandiner összeállítása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Nagyon lassan gyógyulnak a költségvetés fájdalmas sebei

Nagyon lassan gyógyulnak a költségvetés fájdalmas sebei

Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×