Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Kiss László, Óbuda közös ellenzéki polgármesterjelöltje (Ál)civilek a pályán címmel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti elnökével, Molnár Zsottal közösen tartott sajtótájékoztatóján a III. kerületi Lajos utcában 2019. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Mégsem az I. kerületi polgármester-választás volt a legszorosabb Budapesten

Herczeg Sándor politológus az InfoRádió számára kigyűjtötte azokat a budapesti kerületeket, ahol a legszorosabb volt a polgármester-választási eredménye. Nem az I. kerület "nyert", pedig csak 121 szavazat volt a különbség V. Naszályi Márta és Nagy Gábor Tamás között.

A főváros huszonhárom kerülete közül volt jó néhány, ahol nem nyert olyan simán a legesélyesebb polgármester, mint Tóth József a XIII. vagy Pokorni Zoltán a XII. kerületben. Bár szavazategyenlőség sehol nem alakult ki, de két kerületben is egy százalék alatti különbség döntött.

A különbségeket természetesen százalékos arányban számolta ki elsősorban az InfoRádió számára Herczeg Sándor politológus, hiszen bár például az I. kerületben alig több mint százszavazatnyi különbséggel nyert V. Naszályi Márta a huszonegy éve regnáló Nagy Gábor Tamással szemben, ez majdnem egy teljes százalékot kitett, míg a III. kerületi különbség majdnem 500 szavazat volt, ez mégis kisebb százalékos különbséget adott ki.

Lássuk a ranglistát!

Az 5 legszorosabb eredménnyel végződött kerületi polgármester-választás

1. 0,84 százalék, azaz 457 szavazat: III. kerület

  • Dr. Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 50,42 % (27 206 szavazat)
  • Bús Balázs (Fidesz-KDNP) 49,58 % (26 749 szavazat)

2. 0,97 százalék, azaz 121 szavazat: I. kerület

  • Váradiné Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 48,31 % (6 025 szavazat)
  • Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) 47,34 % (5 904 szavazat)

3. 1,18 százalék, azaz 269 szavazat: VIII. kerület

  • Pikó András (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 49,60 % (11 241 szavazat)
  • Dr. Sára Botond (Fidesz-KDNP) 48,42 % (10 972 szavazat)

4. 1,33 százalék, azaz 312 szavazat: XXII. kerület

  • Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) 48,15 % (11 311 szavazat)
  • Havasi Gábor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 46,82 % (10 999 szavazat)

5. 2,43 százalék, azaz 214 szavazat. XXIII. kerület

  • Bese Ferenc (független) 48,68 % (4 291 szavazat)
  • Bereczki Miklós (Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik) 46,25 % (4 077 szavazat)
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×