Infostart.hu
eur:
353.36
usd:
305.37
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Az első szavazóknak járó telefontok az október 13-ai önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Megkezdődtek az önkormányzati választások Magyarországon

Ez a rendszerváltozás utáni nyolcadik önkormányzati választás Magyarországon, több mint nyolcmillió választópolgárt várnak az urnákhoz.

A szavazóhelyiségek reggel hatkor nyitottak és este hétkor zárnak. Mozgóurnát a választási bizottságoktól vasárnap délig lehet még igényelni. Kampánycsend nincs, de a szavazókörök 150 méteres körzetében a választók döntését tilos befolyásolni. A korábbi plakátok megmaradhatnak, újakat azonban nem lehet már kihelyezni.

A szavazáshoz fényképes személyi okmányra, és érvényes lakcímkártyára van szükség.

Ha valakinek lejárt az okmánya, és ez most derül ki, az felkeresheti a kormányablakokat, melyek vasárnap reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva.

Az önkormányzati választásokon a település méretétől függően többféle módon lehet szavazni. Ott, ahol tízezer főnél kevesebben laknak, három szavazólapot adnak, ezeken polgármesterre, listáról egyéni képviselőkre lehet voksolni, valamint a pártlistákra leadott szavazatok alapján áll majd össze az új megyei közgyűlés.

A tízezer fő feletti településeknél, amelyek nem megyei jogú városok, polgármestert és az egyéni választókerületekben helyi képviselőket választanak, és az itt élők is szavazhatnak a pártok megyei listájára.

A nemzetiségi szavazók pluszban még egy zöld színű szavazólapot is kapnak, amelyet a hozzá tartozó szintén zöld színű borítékba kell betenni, és leragasztani.

Fontos, hogy a nemzetiségi szavazatot tartalmazó zöld borítékba csak a nemzetiségi választás zöld szavazólapjait tegyék a választók.

Ha a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, nem lehet figyelembe venni őket az eredménymegállapításnál. A nemzetiségi választópolgárnak a zöld, nemzetiségi szavazatot tartalmazó borítékot le kell ragasztania, különben a szavazat érvénytelen.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a nemzetiségi szavazólap borítékjának mintáját mutatja az október 13-ai önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. szeptember 23-án.
MTI/Kovács Tamás
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a nemzetiségi szavazólap borítékjának mintáját mutatja az október 13-ai önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. szeptember 23-án. MTI/Kovács Tamás

Szavazni mindenhol ugyanúgy kell, a név melletti körbe rakott "X", vagy plusz jellel, de országszerte más-más nyomtatványokkal találkozhatnak a választók, attól függően, hol szavaznak. Több mint nyolcmillióan szavazhatnak vasárnap. A legtöbb választópolgár, összesen csaknem 1700 a VIII. kerület 18-as szavazókörében van. A legkevesebb, mindössze 13 pedig ezúttal is a Zala megyei Iborfián.

A fővárosban 1 millió 367 ezer 945 választásra jogosult él, az összes választó valamivel több mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (158 ezer 879 ember) él.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke korábban elmondta, hogy az átjelentkezők száma miatt nem kell számítani sorban állásra, mert - az országgyűlési választással ellentétben - az átjelentkezőknek nem egy külön kijelölt szavazókörben kell voksolniuk.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy érdeklődési sorrenden fog adatokat közölni a választási iroda, vagyis amit az emberek várnak, olyan sorrendben fogják kiadni az eredményeket: elsőként a polgármesterekét, majd ezt követően az egyéni választókerületi és végül a megyei közgyűlési eredményeket.

Pálffy Ilona arról is beszélt, hogy este 8 órakor a főpolgármester személye még biztosan nem lesz tudható, mert a fővárosban a feldolgozás eleve sokkal lassabb, minden kerületnek nagyon sok szavazóköre van. Először az egy-két szavazókörös kistelepülésekről érkeznek be majd a polgármesteri eredmények, de ezt követően majd ott is le fog lassulni a feldolgozás üteme.

Pálffy Ilona várakozása szerint

előzetes, nem hivatalos eredmények, legalábbis a polgármesterek és a főpolgármester tekintetében várhatóan este 11 órára lesznek,

90 százalékos feldolgozottsági szinten, míg a testületi és megyei eredmények feldolgozása minden bizonnyal hajnalig is el fog húzódni, mert a nemzetiségi szavazólapok elkülönítése és megszámlálása legalább egy órával fogja lassítani az eredménytovábbítást.

A jogorvoslati határidő hétfőn kezdődik, a háromnapos szabályok ez alkalommal is érvényesek lesznek.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×