Láng István a főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság európai uniós, valamint hazai forrásból finanszírozott fejlesztésének nyitórendezvényén azt mondta, hogy a kivitelezés eredményeként a Sió-zsilip kapacitása a duplája lesz a mostani másodpercenkénti 60 köbméternek, ezzel biztosítható a vízterhelés hatékonyabb csökkentése nagy vizek esetén.

Valamennyi létesítmény egy szerződés keretében valósul meg, a munkálatok pedig máris elkezdődhetnek, miután a szerződés megkötésre körül, fogalmazott Láng István.

Korábban

szükségessé vált a Balaton felső szabályozási szintjének emelése

az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése, a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízigények kielégítése, a természetes vízkészletek használhatóságának növelése miatt. Ugyanakkor azért, hogy a szintemelés ne okozzon károkat a part menti településeken, rugalmassá kell tenni a szabályozást.

A kivitelezés keretében átépítik a siófoki leeresztő- és a hajózsilipet, valamint a balatonkiliti mederduzzasztót, kotrással javítják a Sió-csatorna vízelvezető képességét, magasítják és egy szakaszon áthelyezik a csatorna árvízvédelmi töltésrendszerét.

A munkálatoknak része vizes élőhelyek kialakítása, hajózási jelek helyreállítása, aktualizálása, és egyebek mellett a vízügyi hajózási adatbázis fejlesztése is.

Benedek András, a létesítmények főtervezője arról szólt, hogy az új műtárgyak a korábbiaknál jobban illeszkednek a tájba.

"Attraktív dolog lesz, reméljük, hogy a nagyközönség szeretni fogja"

– fogalmazott, majd hozzátette, hogy elképzelések szerint egyes részei a látogatók előtt is nyitva állnak majd. A siófoki zsilipnél például nagyon hangsúlyt fektettek a kialakításkor arra, hogy a város része legyen, tette hozzá Láng István az InfoRádiónak, ezért átjárható lesz, kerékpárt út vezet majd át rajta, a környezetében pedig köztereket alakítanak ki. Lesz közösségi tér, és lehet "bámulni a vizet".

Az eseményen elhangzott, hogy a Balaton szabályozására először a 3. században, egy római hadiút védelme miatt volt szükség, a kérdés a 19. században a vasúthálózat bővítése, majd a turizmus fejlődése okán került előtérbe, számolt be a távirati iroda.