A magyar kirándulóhajó május 29-én este süllyedt el a Margit-hídnál, miután összeütközött a svájci szállodahajóval. A fedélzeten 33 dél-koreai turista és a kétfős magyar legénység tartózkodott. Magyarország történetének legnagyobb polgári hajókatasztrófáját csak hét dél-koreai utas élte túl. Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa a tragédiában életét vesztett matróz családjának képviselője az InfoRádiónak elmondta, a nyomozó hatóság arra volt kíváncsi, hogy a Viking Sigyn közelében haladó másik nagy szállodahajó, a Viking Idun észlelhette-e a balesetet, illetve sebessége, menetiránya módosult-e. A szakértői vélemények kiegészítése alapján ezekre a kérdésekre a válasz az, hogy

a Viking Idun lelassított a Margit hídnál, áthaladt a híd alatt, majd folytatja az útját megállás vagy bármilyen manőver nélkül.

A másik szállodahajó, a Viking Idun felelősségét is vizsgálja a rendőrség, mert a Hableány elhunyt kapitányának lányát képviselő ügyvéd tett az ügyben ilyen irányú feljelentést. Balogh Szabolcs ugyanakkor hozzátette, az alapügyben, a Hableány balesetével kapcsolatban is vizsgálja ezt a nyomozó hatóság.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az alap szakértői véleményben is voltak már arra utaló adatok, hogy a másiodik hajó, a Viking Idun tudott a balesetről, ennek a hajónak az orrkamerája által rögzített felvételeken ugyanis jól láthatóak a vízbe zuhant koreai turisták a víz felszínén. Tehát ha a második hajó kapitánya látja a kameraképeket, és látja azt is, hogy emberek vannak a vízben, akkor terhelte volna cselekvési kötelezettség, hogy a mentésben valamilyen módon közreműködjön. Ezen kívül a Viking Idun a balesetet okozó Viking Sigyn kapitányától kapott egy rádiótelefont négy perccel a baleset után, amelyben az ukrán kapitány arról érdeklődik, hogy a második hajó kapitánya észlelte-e a balesetet, látott-e valamit, vagy lát-e valamit a vízen. Erre a másik hajó kapitánya azt a választ adja, hogy

nem lát semmit, igaz, egy világító mentőgyűrű most úszott el mellette.

A szakértői vizsgáltok kiegészítése alapján az ügyvéd szerint négy perccel a baleset bekövetkezte után a második szállodahajó kapitányánál már olyan információk voltak, amik alapján feltételeznie kellett volna, hogy előtte történhetett valamilyen baleset.

"A felelős magatartás ebben az helyzetben az lett volna, ha a Viking Idun kapitánya félreáll, és ha észleli, hogy mentési kötelezettsége van, akkor azt megteszi".

A Viking Sigyn kapitányának törölt telefonüzeneteit sikerült rekonstruálni, ahogyan a két hajó rádióforgalmát is. A Viber-üzenetek tartalmát a hatóság jelenleg vizsgálja, az ügyvéd szerint tartalmuk nagyjából megegyezik azzal, ami a sajtóban már napvilágot látott: a Viking Sigyn kapitánya arról érdeklődött a legénységénél, hogy a hajó műszerei milyen adatokat rögzítenek, illetve

a családjának küldött olyan üzeneteket, amelyben gyakorlatilag elismeri, hogy ütközött vagy hogy balesetet okozott.

Ennek az ügyvéd szerint a büntetés kiszabásánál lehet majd esetleg jelentősége, ha más körülmények megerősítik, hogy a kapitánynak lehettek olyan szándékai, hogy bizonyítékokat tüntessen el. Az ügyvéd ugyanakkor az ügy szempontjából ezeknek a törölt és később visszaállított üzeneteknek csekély jelentőséget tulajdonít. Nagyobb jelentősége van Balogh Szabolcs szerint a hajózási szakértői véleményben foglaltaknak. Ott már az alap szakértői vélemény egyértelműen rögzítette, hogy a legnagyobb hiba az volt, hogy

a Viking Sigyn kapitánya úgy közlekedett, hogy gyakorlatilag nem vett tudomást az előtte haladó Hableányról, nem adta meg neki az elsőbbséget, nem tartotta a biztonságos távolságot

- ez az egyik magatartás, ami a kapitány terhére róható. A másik pedig az, hogy a szakértők szerint indokolatlanul későn adta le a megfelelő vészjelzést a megfelelő rádiós csatornán, ezért pedig a környéken lévő hajók nem tudták megfelelően megkezdeni a mentést, hiszen nem voltak biztos információk birtokában, nem tudták, hogy milyen baleset történt. Igazából

csak az egymás közötti rádióforgalomból tudták összerakni, hogy mindenki nagyjából 15 embert lát a vízben.

Az ügyvéd szerint, ha a kapitány időben és a megfelelő frekvencián adja le a vészjelzést, a mentési folyamat is gyorsabban és hatékonyabban működhetett volna. Elsőre ugyanis nem a megfelelő frekvenciát alkalmazta és nem a megfelelő vészjelzést adta le. A szakértő egyébként elsősorban nem is ezt rója a kapitány terhére, mert később elhangzott más hajók részéről elhangzott a megfelelő vészjelzés, hanem azt, hogy

indokolatlanul későn adta le a vészjelzést.

Az ügyvéd hangsúlyozza, hogy néhány percről beszélünk, a baleset utáni 3-4 perc eseményeit mérlegeli a szakértő, de a Duna magas vízállására, nagy vízhozamára tekintettel ez a néhány perc is döntő jelentőségű lehetett.