A Mandinernek voltak már nyomtatott elődlapjai, mint az Utolsó Figyelmeztetés (UFI), valamint a Reakció, és csak ezeket követően költözött az internetre - idézte föl Szalai Zoltán. A szerkesztőség, valamint az olvasók részéről is többször megfogalmazódott, hogy "milyen jó lenne lenne nyomatásban olvasni a Mandinert", és a főszerkesztő szerint ehhez társult most, hogy a jobboldali hetilappiacon van egy olyan rés, amelyet az online világban már betölt a Mandiner.

A lap vezetői úgy gondolták, hogy szükség lehet egy olyan nyomtatott hetilapra, amelyben

a mélyebben gondolkodó, a hírek mögé néző, a döntések mögötti mozgatórugókra és mindenféle egyéb tendenciákra kíváncsi olvasók megtalálhatják a válaszaikat.

"A célcsoport nyilvánvalóan mindenki, de elsősorban azok, akik nemcsak a híreket fogyasztják, hanem szeretnének azok mögé is nézni, szeretnék megérteni azt, hogy mi zajlik a világban, érdeklik a magyar tendenciák mellett a nemzetközi világnak a folyamatai is, és ezt szeretnék minél részletesebben körüljárni, minél több szerző, szakértő tollából megismerni" - mondta Szalai Zoltán

A hetilap a fiatalabb és idősebb korosztályra egyaránt alapozva,

egy generációkon átívelő, a minőségi tartalomra és a minőségi szövegekre igényes újságolvasóknak jelenet új lehetőséget

- vélekedett a főszerkesztő. A lapban kísérletet tesznek elemezni, hogy mik azok a legfontosabb események, amelyek a héten történtek, és ezek mögé nézni, megmutatni a döntéseket befolyásoló legfontosabb gondolkodókat, tendenciákat és mérőszámokat.

Makronóm, Precedens, Élet

Állandó figyelmet kap a bel- és a külpolitika, és külön rovat fókuszál majd a külhoni magyarság életére, az ottani legérdekesebb személyekre és történésekre. A gazdaság kérdéseivel a Makronóm, a jog, az unió, a szuverenitás kérdéseivel a Precedens rovatukban találkozhatnak az olvasók, míg a kultúra és társadalom az Élet rovatukban kap helyet - sorolta a főszerkesztő, ugyanakkor az online Mandinert jellemző sokféle vélemény sem marad ki a hetilapból, szakértőktől, politikusoktól és megmondóemberektől, a kormánypárti és az ellenzéki térfélről egyaránt.

Szalai Zoltán megfogalmazása szerint a 64+4 oldalon megjelenő hetilapnak igyekeztek - a minőségi tartalmak mellett - értékes, minőségi külcsínt is adni, rengeteg képpel, szépen tördelt, jól olvasható szövegekkel, kiemelésekkel, illetve folyamatosan az online tartalmakra reflektáló linkekkel. "Ha valaki többet szeretne olvasni egy témáról, mint amennyit megtalál az újságban, akkor ehhez

az online portálunkon még több tartalmat kap, amelyet egy QR-kóddal azonnal elérhet"

- magyarázta.

A szerkesztői gárdát a már megszokott tagok adják, mint például Rajcsányi Gellért, Kereki Gergő, Szilvay Gergely vagy Leimeiszter Barnabás, de új igazolásokkal is találkozhatnak majd az olvasók, mint például Muray Gábor, aki 2002 és 2013 között a Magyar Nemzet kultúrarovatát vezette.