Pulay Gyula az InfoRádiónak elmondta: a szervezet munkatársai a 2015-2017 közötti időszakot vizsgálták, hogy a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterek eleget tettek-e az állami vagyonban megtestesülő kulturális javakkal – muzeális értékekkel, közgyűjteményekkel – kapcsolatos szabályozási, ellenőrzési és nyilvántartási kötelezettségüknek.

Az EMMI teljesítette a jogszabályi kötelezettséit, a Miniszterelnökségnél azonban tártak fel hiányosságokat, hiszen 2017-től az ő feladata egyes központi nyilvántartások vezetése – tájékoztatott az ÁSZ felügyeleti vezetője, hozzátéve: a védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartását nem kezelték megfelelően a tárca munkatársai, de a kiviteli engedélyeket és az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakat nem dokumentálták.

Az Állami Számvevőszék szerint az Alaptörvényből és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján szükség lenne olyan követelményekre, melyek meghatározzák, hogy milyen elveken alapuló módon kell gazdálkodni az állami tulajdonban lévő kulturális javakkal, milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és hogyan kell ezeket a javakat megőrizni és gyarapítani.

„Minden gazdálkodásnak az alapja a nyilvántartás”

– hangsúlyozta Pulay Gyula, hozzátéve: tudni kell, mink van és az hol található.

Az ÁSZ a vizsgálat után két javaslatot tett: a Miniszterelnökségtől kérték, hogy pótolja a hiányzó vagy hiányos nyilvántartásokat. Illetve figyelemfelhívó levéllel éltek az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója felé, melyben kezdeményezték egy olyan követelményrendszer kialakítását, mely segítségével kialakítható az állami tulajdonban lévő kulturális javak egységes nyilvántartása és gazdálkodása. Pulay Gyula hozzátette: a kormány is érezhette, hogy nem elég pontos a szabályozás, így 2018-ban részletesebb és megbízhatóbb nyilvántartást előíró kormányrendelet született.