Infostart.hu
eur:
365.58
usd:
316.92
bux:
152533.21
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Nyitókép: Pixabay

Microsoft-botrány: feljelentik az ORFK-t, lépett a legfőbb ügyész

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte a Microsoft-botrány magyar érintettjeként egy amerikai hatóság. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő csütörtökön közölte, hogy feljelenti az ORFK-t. A rendőrség jelezte, hogy a vizsgálatot az ügyészségnek kell lefolytatnia.

Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet nemrég nyilvánosságra hozott jelentése három példát hozott a magyarországi vesztegetésekre, mindegyikben állami intézmények szerepeltek – írja a Napi.hu. A jelentés megállapítja, hogy 2013 és 2015 között több vesztegetés is történt, amelyben a Microsoft magyar leányvállalata és az itteni disztribútorok vettek részt. A csalások lényege a dokumentum szerint az volt, hogy

a Microsoft elvileg olcsóbban adta termékeit a magyar cégeknek, amelyek sok esetben mégis magasabb áron vásárolták meg ezeket, a különbözetet pedig a közvetítők kapták.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az amerikai jelentésekből kiderült, hogy a pénz végül magyar kormányközeli szereplőkhöz került. A képviselő közölte, hogy feljelentést tesz az ügyben.

"Fel fogom jelenteni az Országos Rendőr-főkapitányság szoftverbeszerzését. Az Országos Rendőr-főkapitányságot az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI jelentése gyakorlatilag az egyik legkorruptabb ügyben hozta például" – közölte Hadházy Ákos.

Az ORFK a 24.hu-val közölte, hogy a cselekmény kivizsgálása az ügyészség hatásköre. Az ügyészség még ez előtt jelezte, hogy hivatalból nem indítottak eddig eljárást, de megkeresték az amerikai hatóságokat, hogy tájékoztatást kapjanak az ügyben. Polt Péter legfőbb ügyész indoklása szerint azért volt szükség a hivatalos információkérésre, mert az ügyészség csak "hivatalos tudomásszerzés" alapján rendelhet el nyomozást – vagyis az ügyészség értelmezése szerint a bárki számára nyilvánosan elérhető iratok megtekintése nem számít „hivatalos tudomásszerzésnek” – olvasható a Hvg.hu-n.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a magyar hatóságoknak hivatalosan nincs tudomásuk a korrupciós ügyről. A magyar hatóságoknak az eljárásokról semmilyen hivatalos tudomásuk nincsen, természetesen mi minden olyan vizsgálatnak örülünk, ami konkrét esetben a Microsoftról fogalmaz meg gyanút, illetve egy közvetítő cégre utalnak a nyomozás adatai. Még egyszer mondom, minket senki, semmilyen nem keresett meg" – tette hozzá az Emmi vezetője.

A Microsoft egyébként július végén a magyarországi korrupciós ügy miatt peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal és 8,7 millió dolláros bírság megfizetését vállalta. A Microsoft ügyet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A Fidesz és a KDNP „illegitimnek” tekinti a választást, ezért nem vett részt benne. A parlament már döntött a szakképzésről és az ügynökaktákról is, ma még szavaznak a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.

Két ismert ember előállításáról üzent Magyar Péter

„A hírek szerint a nyomozók előállították az egyik leggazdagabb magyart, Tiborcz István üzlettársát, Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán. A Volánbusz-ügyről lehet szó, ahol többmilliárdos kár érhette az államot.
Eltűnik a készpénz, átrendeződnek a tartozások – komoly változás jön a követeléskezelésben

Eltűnik a készpénz, átrendeződnek a tartozások – komoly változás jön a követeléskezelésben

A készpénzes befizetés gyakorlatilag eltűnt a követeléskezelésből, miközben a telekommunikációs tartozások súlya már meghaladja a banki követelésekét, és egy 100 ezer forintos tartozás jogi eljárás esetén akár a duplájára is nőhet. A Portfolio Követeléskezelési Trendek 2026 konferenciájának második szekciójában az EOS kutatása mellett banki és követeléskezelői szereplők arról is beszéltek, hogy a nem teljesítő hitelek állománya egyelőre nem mutat látványos romlást, a legnagyobb bizonytalanságot most inkább a végrehajtási rendszer átalakítása és a devizahiteles ügyek rendezése okozza. Közben a szakma már azt keresi, hogyan lehetne jobb adatokkal, korábbi beavatkozással és mesterséges intelligenciával hatékonyabban kezelni a problémás ügyeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×