INFORÁDIÓ 
2020. június 5. péntek
Fatime

dugódíj

budapesti mobilitási terv

fővárosi közgyűlés

Forgalmi dugó Budapesten, a Hungária körúton 2017. november 27-én. A kínai miniszterelnök látogatása és a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó miatt forgalomkorlátozásokat vezettek be a fővárosban.

Átment a dugódíjat is tartalmazó javaslat

Infostart / MTI

Elfogadta a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT) a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A tervet 21 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület, de az ülésről korábban kivonult az ellenzék, miután a fideszes többség nem vette napirendre a patkányhelyzetet kivizsgáló bizottság felállítására vonatkozó MSZP-s és DK-s javaslatot.

Ezek a fejlesztési irányok

A BMT-ben szereplő lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek.

A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül 11-12 százaléka.

Ennek megközelítőleg fele, 2500 milliárd forint az állami projektek értéke,

670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt.

A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések - a projektötletekkel együtt - közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének, ez a fővárosi régió közlekedésének jelenleg becsült beruházási igénye.

A hosszú listán szereplő projektek közül körülbelül fele rangsorolható, ebből 45 fővárosi és 25 állami koordinálású. A nem rangsorolt projektek három csoportját 25 feladatjellegű projekt, 30 eldöntött projekt és 19 projektötlet alkotja.

A mobilitási tervben szereplő fejlesztési forgatókönyvek megvalósításához szükséges forrásokat az elmúlt időszak fővárosi fejlesztéseinek forrásigényének tényadataiból kiindulva - 150 milliárd forint fejlesztési forrás/5 év - határozza meg a terv beruházási programja.

Pénzfüggő forgatókönyvek

A terv három forgatókönyvet határoz meg: az alacsony (300 milliárd) forráskeretre, a közepesre (600 milliárd) és a teljes forráskeretre (950 milliárd) vonatkozó forgatókönyvet.

Alacsony forráskeret esetén a javasolt projektcsomagba 34 projektet, közepes forráskeret esetén 35-öt, a teljes forráskeret esetén pedig 41 projektet ütemeznek.

A forgatókönyvek konszolidált "CBA eredményei" alapján a leghatékonyabbnak az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv megvalósítása bizonyul - áll az előterjesztésben.

A terv szerint

az eldöntött projektek és a megvalósításra javasolt fővárosi intézményrendszer által kezelt projektek teljes beruházási költségigénye 2030-ig forgatókönyvtől függően körülbelül 1175-1818 milliárd forint.

Ezt egészítik ki az állami eldöntött projektek 310 milliárd forint, valamint szintén az állami szervezetek által kezelt további fővárosi relevanciájú fejlesztések köre, közel 2500 milliárd forint nagyságrendben.

A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel a többi mellett

  • az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig,
  • a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése,
  • az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben,
  • a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója,
  • a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése,
  • a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása,
  • a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása,
  • a Blaha Lujza tér, valamint
  • az Orczy tér és
  • a Széna tér felújítása.

További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.

Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel

  • az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása,
  • a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása,
  • az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása,
  • a metróvonal járműfejlesztése,
  • városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése,
  • a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése,
  • a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása, valamint
  • a Nagy Lajos király útja fejlesztése,
  • a közbringa-rendszer továbbfejlesztése, továbbá
  • a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója.

A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén - a többi mellett - a következők:

  • a Külső Bécsi úti villamos vonal meghosszabbítása (Vörösvári út - Aranyvölgy),
  • a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása,
  • a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója,
  • a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint
  • a budai belvárosi Duna-part megújítása.

A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett még a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása.

Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.

Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018