A Kúria közleményében rögzítette: nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége.

Mint kifejtették: Czeglédy Csabával szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és társtettesként elkövetett gazdasági csalás bűntette miatt büntetőeljárás indult.

Miután Czeglédy Csaba az Európai Parlament tagjainak választásán a Demokratikus Koalíció által állított lista 36. helyén szerepel, őt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) április 22-én jelöltként jogerősen nyilvántartásba vette. Erre tekintettel a Szegedi Törvényszék a vádlott mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.

Az NVB május 7-i határozatával az EP-képviselőjelölt mentelmi jogát az érintett büntetőügyben fenntartotta. A döntésre reagálva május 11-én az Igazságügyi Minisztérium közleményt jelentetett meg és hasonló tartalommal Völner Pál államtitkár levelet küldött az NVB-nek. Emiatt Czeglédy Csaba május 12-én elektronikus úton kifogást nyújtott be az NVB-nél. Az NVB a kifogásnak május 13-án meghozott határozatával részben helyt adott, és megállapította, hogy az IM a Völner Pál parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény és megkeresés tartalmával megsértette a választási törvényben foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

Az IM a döntéssel szemben a Kúriához fordult, a támadott határozat megváltoztatását és a kifogás teljes körű elutasítását kérte. A Kúria megállapította, hogy téves jogértelmezésen alapul az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának a választási kifogásnak helyt adó rendelkezése. Ennek nyomán a Kúria az NVB határozatát megváltoztatta és a Czeglédy Csaba által beterjesztett kifogást teljes körűen elutasította - olvasható a közleményben.