Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az amerikai légierő által közreadott képen a NATO Trident Juncture 2018 fedőnevű hadgyakorlatára készülve jégtelenítik az amerikai légierő egyik F-16-os harci gépét a svédországi Kallax légi támaszponton 2018. október 24-én. A Norvégiában másnap kezdődő, 31 ország 50 000 katonájának részvételével megrendezett művelet az utóbbi évek legnagyobb NATO-hadgyakorlata.
Nyitókép: CASEY D RODRIGUEZ

Tálas Péter: erős hadsereget vállalt Magyarország a NATO felé

A NATO-szerződések előírják, hogy a tagországoknak is meg kell tudni védeniük a saját területüket, ezért fontos a haderőreform és a nehézdandár kiállítása - hangsúlyozta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Magyar Honvédség az elmúlt 25 évben többnyire alulfinanszírozott volt, erre vonatkozóan sokszor és több számsor is megjelent; ezzel a politika nem nagyon dicsekedett, de időről időre elfogyott az eszköz, amit később mindig pótolni, modernizálni kell.

"Most úgy tűnik, hogy van egy szerencsés egybeesés:

van megfelelő ellenségkép, tehát a NATO számára Oroszország viselkedése és az ezzel kapcsolatos kihívások, van pénz, és van egy politikai akarat, belpolitikai is, nemzetközi is, különösen a térségünkben kezdett mindenki nagyon komoly haderőreformba"

- mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.

Nehéz- és könnyűfegyverzetről is szó van a beszerzésekről, ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: azt szerezzük-e be, amit kell, vagy azt, amit lehet?

Tálas Péter ezzel kapcsolatban elmondta,

minden NATO-tagállam tesz felajánlásokat a szövetség felé; Magyarország azt vállalta, hogy egy nehézdandárt állít ki,

"ez pedig úgy néz ki, hogy van benne nehézfegyverzetű, könnyű fegyverzetű és a legkülönbözőbb egyéb képességek" - fejtegette a szakértő.

"Ezeket a képességeket kell nekünk gyakorlatilag produkálni; a NATO visszatért egy területvédelemhez, így a területvédelemre alkalmas eszközöket akarunk beszerezni" - tette hozzá.

Mint rámutatott, van a NATO-szerződésnek egy úgynevezett 3. cikkelye, amely arról szól, a NATO-tagországoknak a saját erejükből is tudni kell védeni a saját országukat.

"Nagyon kevés közös képessége van a NATO-nak, hadserege nincs is, csak parancsnoksága. A képességüket az országok teszik be a saját haderejük által" - egyértelműsítette Tálas Péter, vagyis Magyarországnak NATO-kötelezettsége egy erős és ütőképes hadsereg létrehozása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×