Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Pixabay

A kormány intézkedése miatt megszűnhetnek a céges üdülők

Tíz év alatt 48 ezerről 11 ezerre csökkent a vállalati nyaralók férőhelyeinek száma. Az adószabályok miatt ugyanis piaci árat kellene fizetni, ez viszont nem éri meg a munkavállalóknak.

A rendszerváltás nemcsak a szakszervezeti üdültetést vitte zuhanórepülésbe, a bajba került vállalatok is sorra szabadultak meg nagy értékű üdülőiktől, így próbálva talpon maradni. A legutolsó ismert adat szerint 2018-ban már csak 343 céges pihenőhelyet tartott nyilván a KSH, ezekben összesen 11 620 férőhely volt – írja a Népszava. Az utóbbi két évben több mint háromszáz férőhely szűnt meg. Tíz éves távlatban azonban nőtt az üdülők száma, de összbefogadható létszám durván zuhant az akkori 48 ezerhez képest.

A vállalatok tehát főként a nagy ingatlanoktól szabadultak meg.

A kormány ráadásul tavaly kivette 2019-től a kedvezményesen adózó körből a dolgozók céges szálláson való üdültetésének lehetőségét. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyik elemzése szerint a munkaadót és a munkavállalót sújtó közterhek együtt már 81,95 százalékos elvonást jelentenek a vállalati üdülő igénybevételekor, ami

sokak szerint egyet jelent ennek a lehetőségnek a felszámolásával.

„A vállalati üdülést az tette mindenekelőtt népszerűvé, hogy kedvezményes volt. a kedvezményes vállalati üdülés szerzett jog, amit megvonni nem éppen ízléses megoldás. Piaci értéken nem veszik igénybe a munkavállalók a vállalati üdülőket” – fogalmazott a Zalai Munkástanácsok.

Ami biztos: a vállalatok többsége az üdülők eladásán kezdett el gondolkodni, bár még kevesen léptek, a többség megvárja a dolgozók idei reakcióját. A Telekom azonban már döntött, megválik ilyen célú ingatlanjaitól.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×