Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása ellen tüntetnek az Akadémiai Dolgozók Fóruma Élőlánc a tudományért címmel meghirdetett demonstrációjának résztvevői az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Letelt a határidő – nem pályáztak az MTA kutatóintézetei

Nem pályáztak az akadémiai kutatóhálózatok az ITM tudományfinanszírozási programjára, mert nem kapták meg az írásos garanciát a költségvetésben szereplő alapfinanszírozás átutalására.

Február utolsó napján lejárt az a határidő, ameddig az akadémiai kutatóintézetek pályázhattak volna az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományfinanszírozási programjára. Az egyetemi és állami kutatóhálózatok beadták pályázataikat, az akadémiai kutatóhálózatok azonban nem.

Az MTA állásfoglalása szerint azért, mert

a 28 milliárd forintos keretösszegből szerintük 17 milliárd forint a kutatóhálózatok alapfinanszírozására az állami költségvetésbe foglalt támogatás,

amit az ITM az év eleje óta nem fizet ki az érintetteknek.

Lovász László, az MTA elnöke és az intézmény elnöksége korábban ahhoz a feltételhez kötötte a pályázatok benyújtását, hogy Palkovits László innovációs és technológiai miniszter írásos garanciát adjon a törvényileg előírt alapfinanszírozás biztosítására, ám ez – sajtóhírek szerint – a pályázati határidő lejártáig nem történt meg. Így az akadémiai kutatóhálózatok nem adták be pályázataikat, munkájukat továbbra is az MTA tartalékaiból finanszírozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×