eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Résztvevők vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körút és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Mi fán terem egy szakszervezet? - Kisokos az érdekképviseletekről

Hány tagot számlálnak a magyar szakszervezetek? Hogyan képviselik a munkavállalókat? Hány nagy szakszervezeti szövetség működik Magyarországon? - ezekről a kérdésekről, a szakszervezetek működéséről, feladatáról készített összeállítást az InfoRádió.

A munkavállalók 9-10 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek Magyarországon - mutatta be az InfoRádió kérésére az érdekképviseletek működését a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda hozzátette, 6 szakszervezeti konföderáció, azaz országos szövetség fogja össze az országban működő érdekképviseletek többségét.

"Az országos érdekegyeztetésben és a magyarországi munkavállalók egészét képviselve konföderációk jelennek meg. Az ágazati gyűjtőszakszervezetek egy adott ágazat munkavállalóit képviselik, a helyi érdekképviseletek pedig az adott munkáltatónál vagy egy-egy telephelyen foglalkoztatott munkavállalókat és szakszervezeti tagokat."

A szakszervezetek általában nem csak a szakszervezeti tagokat, hanem valamennyi munkavállalót képviselik - hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda.

"Vannak olyan témák, amik a munkavállalók összességét érintik, országosan ilyen a tárgyalás a minimálbérről vagy a garantált bérminimumról, illetve az egyes jogszabálymódosítások ügye.

Ágazati szinten is történnek ilyen típusú egyeztetések, helyi szinten pedig ugyanilyen a bértárgyalás vagy a kollektív szerződés megkötése."

Vannak viszont olyan kérdések, amelyek esetében kizárólag a tagokat képviselik a szakszervezetek, ilyenek az egyéni jog- és érdekérvényesítések.

Az országos témákban, a bértárgyalások idején vagy a túlóratörvényről való állásfoglalás kialakításában, illetve abban a kérdésben is, hogy hajlandóak-e a sztrájkra, munkabeszüntetésre, demonstrációkra monitorozzák a munkavállalók véleményét a szakszervezetek.

A teljes tagság véleményét képviselik az egyes konföderációk és a szövetségek is igyekeznek közös álláspontot kialakítani - tette hozzá Mészáros Melinda.

A szakszervezetek pontos száma nehezen megmondható, számos olyan van, ami nem csatlakozott sem ágazati egyesüléshez, sem szakszervezeti konföderációhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×