A Duna a leginkább szennyezett mikroműanyaggal

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.

Bordós Gábor környezetmérnök, a Wessling Hunary Kft. munkatársa elmondta: a szakemberek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével a Megyeri hídtól északra 1 köbméter vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek.

Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók – tette hozzá.

Bordós Gábor összehasonlításként elmondta, hogy a Rajnában, a Ruhr-vidéken nagyjából 20 részcskét mutattak ki.

A szennyvíztisztító-rendszerekbe bejuthatnak akár a kozmetikumokban alkalmazott mikroműanyagokból vagy tárgyak kopásából is ilyen részecskék. A műanyagok ellenállóak, így a szennyvíztisztító-rendszereken is keresztül juthatnak – figyelmeztetett a szakember.

Bordós Gábor kiemelte: a mikroműanyagok bejuthatnak az élőlények szervezetébe is, ahogy azt több alkalommal kimutatták már. Gyulladást idézhetnek elő, a tápcsatornát eltömíthetik, így akár elpusztulásukhoz is vezethet. Emellett veszélyes lehet, hogy szivároghatnak különböző műanyagadalékok is a mikroműanyagokból, valamint képesek a vízben jelen lévő szerves szennyezőket megkötni, így koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe.

A megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a kibocsátást kell csökkenteni – jelezte.