Jelentős a Duna mikroműanyag-szennyezése a budapesti szakaszon - állapította meg egy független laboratóriumi vizsgálat.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.
Bordós Gábor környezetmérnök, a Wessling Hunary Kft. munkatársa elmondta: a szakemberek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével a Megyeri hídtól északra 1 köbméter vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek.
Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók – tette hozzá.
Bordós Gábor összehasonlításként elmondta, hogy a Rajnában, a Ruhr-vidéken nagyjából 20 részcskét mutattak ki.
A szennyvíztisztító-rendszerekbe bejuthatnak akár a kozmetikumokban alkalmazott mikroműanyagokból vagy tárgyak kopásából is ilyen részecskék. A műanyagok ellenállóak, így a szennyvíztisztító-rendszereken is keresztül juthatnak – figyelmeztetett a szakember.
Bordós Gábor kiemelte: a mikroműanyagok bejuthatnak az élőlények szervezetébe is, ahogy azt több alkalommal kimutatták már. Gyulladást idézhetnek elő, a tápcsatornát eltömíthetik, így akár elpusztulásukhoz is vezethet. Emellett veszélyes lehet, hogy szivároghatnak különböző műanyagadalékok is a mikroműanyagokból, valamint képesek a vízben jelen lévő szerves szennyezőket megkötni, így koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe.
A megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a kibocsátást kell csökkenteni – jelezte.
Az Európai Bizottság július közepén közzétett demográfiai jelentése szerint az európai társadalmak gyors öregedése egyre nagyobb kihívást jelent az idősgondozási rendszerek számára. A dokumentum szerint 2050-re már csaknem minden harmadik uniós polgár 65 év feletti lesz, ami jelentősen növeli az idősellátás és a hosszú távú gondozás iránti igényt. Arról, hogy miként változhat az idősek gondozása Európában, valamint arról, hogy milyen szerepe lesz a jövőben az idősotthonoknak Magyarországon, Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke beszélt az InfoRádióban.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll.
A környezetbarát lekvárral kapcsolatos kérdés talán szokatlannak tűnik, mégis jól mutatja azt a változást, amelyet az Európai Unió új szabályozása, az Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) irányelv hoz a vállalkozások fenntarthatósági kommunikációjában. Egyes cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy bemutassák környezeti és fenntarthatósági eredményeiket, az energiahatékonysági beruházások, megújuló energia alkalmazása, újrahasznosított csomagolóanyagok, fenntarthatóbb alapanyagok vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése mind olyan intézkedések, amelyekről érdemes kommunikálni, mások viszont épp a szigorodó szabályozás miatt egyszerűen abbahagyták a kommunikációt az elért eredményekről.
Ellepték a hangyák a lakást? Nem biztos, hogy azonnal rovarirtóhoz kell nyúlni: az ecet, a fahéj, az illóolajok és más házi praktikák is segíthetnek - de nem mindegy, hogyan állunk neki
18 °C
