Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember 17-én állapodott meg a demilitarizált övezetről, amelyet október közepén alakítanak ki. Ez a rész 15-20 kilométer széles lesz, ahol orosz és török csapatok járőröznek majd egymással egyeztetve. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádiónak elmondta: korábban egy nagy offenzíva készült a szír kormányerők részéről, amihez Oroszország és Irán is csatlakozott volna, viszont ezt Törökország ellenezte. A három külső hatalom egymás partnere ebben a konfliktusban, így

„két barát támadta volna meg egymást”.

A támadás elkerüléséért cserébe Törökország vállalja, hogy az Idlib tartományban lévő felkelő csoportokat pacifikálja. A támadás azért nem indult meg, mert nagyon súlyos áldozatokkal járt volna: úgy vélik, hogy a tartományban 2-3 millió civil és több tízezer fegyveres lehet, ezért a támadás az emberáldozatok és a puszítás mellett újabb migrációs hullámot is előidézhetett volna.

A szakértő szerint Ankarának nem elsősorban a migrációs válság megakadályozása a fő cél ebben a konfliktusban. Az egyik szíriai tartomány "bekebelezésével, elfoglalásával" végképp megkerülhetetlen szereplőivé váltak a későbbi szíriai politikai rendezésnek. Az Egyesült Államok, Oroszország és Irán tehát kénytelen Törökországot is bevonni az egyeztetésbe. A dolog pikantériája azonban az, hogy Törökország nem kívánja az Aszad-rezsim maradását támogatni.

Kérdéses tehát, hogy egy későbbi politikai rendezést hogyan lehet végrehajtani,

ha legalább egy, de lehet, hogy két szereplő - mert az USA szerepe változhat - Aszad ellen van, Oroszország és Irán álláspontja viszont az, hogy Aszadnak maradnia kell - mondta a szakértő.

A régió északi területén 2017-ben már kialakítottak egy övezetet, ahová olyan lázadók költözhettek családjukkal, akik a szíriai kormánnyal kötött egyezségek keretében a polgárháború dúlta ország más részeiből elvonulhattak.