Mintegy 300 busz- és villamosvezető hiányzik jelenleg a budapesti közlekedéséből – mondta a Pénzcentrumnak Környei Éva, a BKV jogi és humánpolitikai igazgatója. Hozzátette: azt egyelőre nem tudni, hogy metróvezetőkből mennyi hiányzik.

„A metró egy része most le van zárva, majd csak akkor látjuk, hogy mennyire tudjuk a létszámot feltölteni, amikor újraindul. Igyekeztünk a kollégákat nálunk tartani, addig is más területeken foglalkoztatjuk őket.

Metróvezetőt szinte lehetetlen találni a munkaerőpiacon, és nagyon hosszú idő, több hónap is, amíg egy jelentkezőt kiképzünk”

- fejtette ki.

A közlekedési cégnél több száz fiatal tanuló vesz részt szakmunkásképzésben összesen három telephelyen. Egy buszvezető kitaníttatása is 5-6 hónap általában, és a villamososoknál is legalább ennyi idővel kell számolni.

„1,5-2 millió forintba kerül nekünk egy járművezető kinevelése. Ha tanulóként felvesszük, jelenleg bruttó 180 ezer forintot kapnak havonta a képzés alatt. És mivel meghatározott időközönként ahhoz, hogy szintet lépjenek, vizsgákat kell tenniük, így bevezettük, hogy ha eljut egy bizonyos szintig, emelünk a fizetésén. Visszaülni az iskolapadba, rendszeresen vizsgázni, nem egyszerű, főleg azoknak, akik már nem fiatalok, náluk sok esetben már nehezebb a tanulás. Egy nagy iskola is vagyunk, hiszen egyre kevesebb kész járművezető található a piacon, ki kell őket nevelni és ez a mi feladatunk” - mondta Környei Éva.

Az igazgató szerint sikeresek az álláshirdetési kampányok, mert mérsékelték a fluktuációt és folyamatos utánpótlást biztosítanak.

“Nagyjából 2016 óta nagyon nagy lett a fluktuáció a BKV-nál is, illetve ez egy országos jelenség lett. Mi is érezzük már egy ideje, hogy kétségbeejtően kevés a munkaerő, sokan elvándorolnak nyugatra, mert ott jobban megfizetik. A munkaerőhiánynak emellett demográfiai okai is vannak. Erre minden cégnek válaszolnia kellett, a BKV-nak is” - fejtette ki Környei Éva.

Hangsúlyozta:

jelenleg nincs olyan munkakör, aminek hiánya veszélyeztetné a közlekedési szolgáltatás biztonságos és minőségi elvégzését.

“Mindent beleadtunk, ami egy toborzókampányba belefér, az összes számunkra hozzáférhető lehetőséget megpróbáltuk kihasználni. Azért is volt ez az utóbbi időben kiemelten fontos, mivel nemcsak az alapellátáshoz szükséges munkaerőt kellett összeszednünk valahonnan, főleg buszvezetőket, hanem a metrópótlás miatt további több száz sofőrre volt szükségünk. Rengeteget dolgoztunk azért, hogy meglegyen az a mennyiségű munkaerő, akivel túlórákkal együtt már el lehet látni ezt a tevékenységet” - mondta.

Az igazgató szerint a BKV-nál a munkakörök nagyjából kétharmada hiányszakmának tekinthető. A legfontosabbak a járművezetők, de szakmunkásokból, szerelőkből, mérnökökből is hiány van. A toborzásban bevált a fejpénz bevezetése, vagyis ha egy jelenlegi BKV-s hoz egy munkavállalót valamelyik hiányszakmára, akkor 50-100 ezer forint közötti összeget kap.

„A kamionos cégek az egyik legnagyobb vetélytársaink,

bár azt azért hozzá kell tenni, hogy az egy teljesen másfajta életforma. Aki kamionosnak áll, annak meg kell hoznia egy fontos döntést: vagy itt él Pesten, és naponta hazajár a családjához, vagy bevállalja, hogy hetekig nem látja őket. El kell dönteni, melyik életforma áll közelebb a munkavállalóhoz. Külföldre is mennek persze sokan, de kivinni a családot is, drága, a gyerekeket idegen országba óvodába, iskolába járatni nem olyan egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy hiába keresnek többet, a megélhetés költségei kint jóval magasabbak. Vannak tehát elszívó hatások, de az életforma meghatározó, mindenkinek pontosan tudnia kell, mit vállal” - fejtette ki.

Környei Éva arról is beszélt, hogy egyre több nő jelentkezik. Villamosvezetőnél a legutóbbi tanfolyamon 15-főből 7 volt nő, trolibusznál 18 százalékos volt ez az arány. Autóbusznál a legkevesebb, de ott is növekedő a tendencia – tette hozzá a BKV jogi és humánpolitikai igazgatója.