A törvénybe tavaly beiktatott és most megsemmisített módosítás szerint bizonyos esetekben, például a kivételes nyugdíj megállapításánál vagy emelésénél, illetve egyszeri segély engedélyezésekor, ha valaki a hatóság döntése ellen bírósághoz fordul, csak úgynevezett semmisségi okra hivatkozhat. Ilyen semmisségi ok például az eljárási hiba, vagy az illetéktelenség.

Így járt az a panaszos is, akinek az ügyét vizsgálva hozta meg döntését az Alkotmánybíróság. Az érintett kivételes árvaellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz, amely azonban a kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy a határozata ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag a törvényben megjelölt semmiségi okra lehet hivatkozni.

Az érintett kereseti kérelmet terjesztett elő az államkincstárral szemben, mivel álláspontja szerint semmisségi ok nem áll fenn. A kincstár a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Az indítványozó bíró azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, mert véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.

A testület a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta, megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag hozta meg döntését, amellyel a támadott rendelkezést megsemmisítette, így azt a már folyamatban lévő ügyekben sem lehet alkalmazni.