eur:
411.32
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az MSZP, DK és Párbeszéd a Sargentini-jelentés kapcsán szervezett tüntetése Budapesten, a Bem téren 2018. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Tüntetésre szólítottak fel a baloldali ellenzéki politikusok

Összefogást sürgettek, illetve utcai tüntetésekre szólítottak fel a baloldali ellenzéki politikusok az MSZP-Párbeszéd és a DK vasárnapi fővárosi tüntetésén, hogy így váltsák le az Orbán-rendszert.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt: a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy "Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista", akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le. Véleménye szerint politikájával a magyar miniszterelnök "a múltat választotta, nem a jövőt, a Keletet választotta, nem a Nyugatot", a strasbourgi döntés pedig az Európa-pártiak győzelme az Európa-ellenesekkel szemben.

Tóth Bertalan azt hangsúlyozta: nem a Sargentini-jelentést elítélő parlamenti határozatra van szükség, hanem olyan előterjesztésekre, amelyekkel rendezni lehet az abban kifogásolt problémákat.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke folyamatos utca tüntetésekre szólított fel, hogy így döntsék meg a kormány hatalmát. A népnek mostantól nem csak joga, hanem kötelessége is, hogy a sorsát a kezébe vegye és megfutamítsa ezt a rendszert - fogalmazott. A politikus a szerbiai, egyiptomi és szlovákiai példákra hivatkozva azt mondta, hogy ott is a folyamatos demonstrációk váltották le a kormányokat.

A parlamenti demokrácia színfalai mögött ma diktatúra van és diktatúrákat nem a parlamentben szoktak megdönteni - jelentette ki. Nem lehet addig megnyugodni, amíg az utca tömege lemondásra nem kényszeríti Orbán Viktort, amíg új szabályok, új médiaszabályozás új kampányfinanszírozás mellett nem lesz új választás - szögezte le.

Gyurcsány Ferenc végül újabb tüntetést hirdetett kedd estére a Parlament mellé.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, jobban szeretik a hazájukat annál, minthogy féljenek attól, hogy a miniszterelnök lehazaárulózza őket. Hangsúlyozta, büszke azokra az EP-képviselőkre, akik igennel szavaztak a Sargenti-jelentés elfogadásakor. Haza csak ott van, ahol jog van, aki lebontja a jogállamot, az ne hivatkozzon a haza érdekére, hanem szégyellje magát - fogalmazott a zuglói polgármester.

Első lépésként meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor Magyarország szétverése után szétverje az Európai Uniót is - mondta a politikus. Ezután meg kell erősíteni az EU szociális pillérét, ezért minél több progresszív, Európa-párti képviselőt kell Brüsszelbe küldeni - tette hozzá. Azok a politikusok, akik szétverik az európai uniós álmot, azok "egyszerű ügynökök" - közölte.

A következő EP-választáson nem lehet engedni, hogy "Orbán Viktor többségbe kerüljön", hogy az EP-ben a miniszterelnök pártkatonái legyenek többségben - mondta. Aztán az önkormányzati választásokon meg kell szervezni a szabadság kis köreit - tette hozzá.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője szerint az Orbán-rendszer kiépülésének egyik első, szimbolikus lépése volt, amikor "kisajátították a kokárdát", ezért kérte, legyen az a vége "hogy visszavesszük nemzeti jelképeinket".

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője azt kérte, ne azt méricskéljék, hogy ki jobb- vagy baloldali, hanem össze kell fogni a gyermekeik és unokáik érdekében.

Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásakor nem Magyarországgal szemben, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben foglaltak állást az EP-képviselők.

A tüntetésen a tömeg megtöltötte a Bem tér jelentős részét, látni lehetett magyar és európai uniós zászlókat, valamint a három szervező párté mellett a Momentum jelképeit is.

A demonstráció után a résztvevők egy része a Kossuth térre ment, időszakos útlezárás és rendőri felvezetés mellett. A térre nem engedte be a rendőrség a tüntetőket felvezető járművet, a szervezőknek le kellett szerelniük róla a hangosítást. Ezután a rendezvény a Parlament előtt folytatódott, mintegy három-négyszáz ember részvételével. Az épület előtt rendőrsorfal áll, az oldalánál több rendőr várakozik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×