Infostart.hu
eur:
378.45
usd:
317.62
bux:
129561.12
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Gyerekek a szökőkútnál hűsítik magukat a hőségben a debreceni Vigadó téren 2018. július 31-én. A rendkívüli és tartós hőség miatt országosan életbe lépett a hőségriadó, a vörös kód. A napi középhőmérséklet helyenként a 27 Celsius-fokot is meghaladhatja, a legmagasabb hőmérséklet 35 Celsius-fok is lehet.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nem mindennapi nyarunk volt

A sokéves átlagnál több mint 1,5 fokkal melegebb volt az idei nyár. Az idei nyarat a heves esőzések és a hosszan tartó, sokfelé aszályos helyzetet kiváltó augusztusi hőség teszi emlékezetessé.

Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 Celsius-fok volt, ami 1,6 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. Ezzel - az 1901 óta vezetett rangsorban - az idei volt a 7. legmelegebb nyár - írta elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A júniusi havi középhőmérséklet 1,5 fokkal, a júliusi 0,7 fokkal, az augusztusi pedig 2,6 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Ezzel 2018 augusztusa a 4. legmelegebb 1901 óta. Az idei legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon mérték: július 29-én és augusztus 9-én is 36,6 fokot.

Fülöpházán volt a legtöbb hőségnap

Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján az országos tisztifőorvos háromszor rendelt el másodfokú hőségriasztást: július 30-ától augusztus 5-éig, augusztus 7-étől augusztus 10-éig, valamint augusztus 21-étől augusztus 23-áig.

Kitértek arra is, hogy

országos átlagban 75 "nyári napot" - amikor a maximum 25 fok felett alakult - regisztráltak, ez 15 nappal több, mint a sokéves átlag. Emellett tízzel több "hőségnap" is volt,

amikor 30 fok feletti maximumot mértek. A legtöbb hőségnapot Fülöpháza környezetében tapasztalták: ott 51 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Idén nyáron a "forró nap" - amikor 35 foknál is nagyobb a meleg - nem volt jellemző. A legtöbb ilyet, négyet, Újpesten és Pakson jegyezték fel.

Hajnalban dőltek meg a budapesti melegrekordok

Ezen a nyáron a hajnali órákban születtek új fővárosi melegrekordok. Lágymányoson három egymást követő napon megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet napi rekordja. Július 30-án csak 24,7 fokig, 31-én 24,4 fokig, augusztus elsején 24,5 fokig csökkent a levegő hőmérséklete. Augusztus 21-én a János-hegyen volt rekordmeleg a hajnal, akkor 23,6 fokig hűlt le a levegő.

Azt is írták, hogy országos átlagban 2018 nyara átlagos csapadékú volt, de az egyes hónapok meglehetősen eltértek egymástól.

A nyári csapadék jelentős része zivatarok, felhőszakadások formájában hullott. Júniusban a sokéves átlaghoz képest 32 százalékkal több volt a csapadék.

A júliusi mennyiség kissé maradt csak el az átlagostól, az ilyenkor szokásos mennyiség 92 százaléka hullott le. Az augusztus - az előzetes adatok alapján - meglehetősen száraz volt, a szokásos mennyiség 76 százaléka esett csak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 202 milliméter körüli volt, ami a sokévi átlagnak megfelelő mennyiség - olvasható a meteorológiai szolgálat elemzésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×