Először a helyzetük reális értékelésére lenne szükségük az ellenzéki pártoknak bármiféle innovációhoz - fogalmazott Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

"Az első feladat, hogy valami belső hierarchiát kellene találniuk az ellenzéki pártoknak, ami pokoli nehéz lesz, mert ahány párt, annyi vezető személyiség,

ki a fene akarná átadni a vezető szerepet másnak?

Nem beszélve arról, hogy aki vezető karakter lenne - mondjuk Gyurcsány Ferenc -, annak meg a társadalmi, közéleti, politikai megítélése borzasztóan alacsony" - hangsúlyozta az elemző. Ebben a széttagolt helyzetben Csizmadia Ervin szerint nincs remény az ellenzéki pártok előrelépésére.

Az ellenzék megújulási lehetőségei

A Méltányosság igazgatója szerint egy vagy két nagy ellenzéki pártot kellene kitalálni.

"A Jobbik beillesztése mindig egy problematikus dolog volt, ámbár

a mai Jobbik - most, hogy a pártszakadás megtörtént - elég közel van a balliberális oldal mondanivalójához.

Szervezetileg egy nagy párt létrehozatala előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz" - vélekedett Csizmadia Ervin.

Persze várhatnak is az ellenzéki pártok, ám ezzel csak megerősítik a Fidesz kormánypárti szerepét – tette hozzá Csizmadia Ervin. Emellett a politikai elemző úgy látja, hogy e pártok rossz irányban is keresik megújulásuk lehetőségét.

"Mi is az ő elemzésük? Hogy itt diktatúra, autokrácia van. Ha autokrácia van, akkor nem lehet normális módon az ellenzéki szerepet gyakorolni, mert az ellenzéki szerep demokratikus körülmények között létezik.

Nem jó helyzetértékelés, hogy a társadalmi ellenállás felé visszük el a dolgot, ugyanis a társadalmi ellenállásban az ellenzéki pártok is kikerülhetnek a margóra"

- jegyezte meg Csizmadia Ervin, és rámutatott, hogy az ellenzéki pártok a tekintetben sem jutottak előrébb, hogy megértsék, milyen folyamatok zajlanak a társadalomban.

Orbán Viktor külpolitikai erőtérben

Nem indultak el új folyamatok a politikában a választások után, ám két trend felerősödött. Belpolitikai értelemben új, hogy van egy a hatalmából kimozdíthatatlan nagy kormánypárt és vele szemben sok szétaprózott ellenzéki párt. Egy olyan pártrendszer alakult ki, amilyenre 1990 óta nem volt példa. Külpolitikai értelemben pedig az a trend, hogy

a magyar kormány egyre inkább európai tényezőként próbál felbukkanni

- fogalmazott Csizmadia Ervin. A miniszterelnök 2030-ig tervezett kormányzásáról szóló kijelentésekkel azonban az elemző vigyázna.

"Bármikor bármilyen fejlemény történhet a nemzetközi politikában. Egy külföldi baloldali tanácsadó arról írt, ha Orbán Viktor bukik, akkor az az egész politikai szcéna, amit az »orbánizmus« jelent európai szinten, megbukhat rövid távon belül" - vázolta fel az elemző.

A magyar kormányfő ugyanis az elmúlt hónapokban látható módon a belpolitikaiból a külpolitikai erőtérbe lépett, megerősítette pozícióját európai politikai tényezőként - tette hozzá Csizmadia Ervin.