Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetője az InfoRádiónak elmondta: az amalgámtartalmú tömések száma jelentősen csökkent, mindössze 7-8 százalékra zsugorodott az aránya. Várandósoknál, szoptatós anyáknál és vesebetegeknél nem lehet alkalmazni, illetve 18 évesnél fiatalabb páciensnél sem használható.

Az amalgám teljes kivezetését 2030-ig kell megvalósítani.

Jövő év januárjától pedig minden fogorvos köteles lesz amalgámszeparátort beszerelni, amely az öblítéskor esetlegesen a lefolyóba távozó amalgámszemcséket szűri ki, így az anyag nem kerül be a csatornarendszerbe – mondta Hermann Péter.

Bár maga a berendezés ára nem elviselhetetlen, a fogorvosi szék alkalmassá tétele drága. Az egész – magán és közfinanszírozott – berendezés teljes költsége 7-7,5 milliárd forint. „Van, ahol egyébként egyszerűbb kicserélni a fogászati kezelőegységet, mert olcsóbb, mint ezt kialakítani” – fogalmazott a tagozatvezető.

A közfinanszírozott rendelőknél nincs arra keret, hogy ezt megcsinálják, így a szakértő szerint szükség lesz állami támogatásra. Erre az igényre azonban másfél éve nem kaptak választ a kormányzattól – tette hozzá Hermann Péter.

Problémák a fogorvosi ellátásban

A fogászatok legnagyobb problémája, hogy az alapellátás többi szereplőjéhez képest évek óta kevesebb forrásból kell gazdálkodnia – hívta fel a figyelmet Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetője. Így kialakultak tartósan betöltetlen praxisú körzetek, jelenleg 300 ilyen hely van – tette hozzá.

Tavaly – amikor a fogászati ellátórendszer praxisonként egyszeri 3 millió forintot kapott – azt az ígéretet kapták, hogy az idei költségvetésbe beépítik a támogatást, azonban ez nem történt meg. Az alapellátáshoz hasonlóan kaptak továbbá 130 ezer forintos rezsitámogatást, azonban míg az előbbi 520 ezer forint plusz támogatásban részesült, addig a fogászatok csupán 130 ezer forintban.

Hermann Péter hangsúlyozta: ma egy fogászati rendelőnek fele annyiból kell gazdálkodnia, mint egy háziorvosnak. A szakértő szerint 900 ezer forint kell ahhoz, hogy egy fogorvosi praxis fenntartható legyen. „Ez egész egyszerűen nem jön ki” – fogalmazott.

A hiányt az iskolai fogászati rendszer sínyli meg leginkább. A közfinanszírozott szekállátásban is vannak gondok egyes helyeken, elsősorban a szájsebészet és a fogszabályzás területén. A fogágybetegséget kezelő paradontológia „szinte sehol nincsen” – emelte ki Hermann Péter.

Az InfoRádió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, egyelőre nem válaszoltak.