Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen, háttal) expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Folytatja munkáját az Országgyűlés: a jövő évi költségvetés és bevándorlási különadó is napirenden lesz

Ezen a héten kezdi meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetés, valamint az új adótörvények vitáját.

Ötnapos üléssel folytatja munkáját ezen a héten a Ház. Ma egyebek mellett a napirend előtti felszólalások, a napirend elfogadása valamint az interpellációk és a képviselői kérdések szerepelnek az Országgyűlés napirendjén.

A jövő évi adóváltoztatásokról, illetve az ezek között szereplő bevándorlási különadóról kedden kezdik meg a vitát a képviselők,

ám előtte olyan javaslatokat is megtárgyalnak, mint a belügyminiszter Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló indítványa, valamint a pénzügyminiszter szociális hozzájárulási adóról szóló előterjesztése.

Szerdán kezdi meg a Ház a 2019-es költségvetés 30 órás általános vitáját.

A 40 perces nyitóbeszédet az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének 30-30 perces felszólalása követi, majd a vezérszónoki és képviselői hozzászólások.

A büdzséről kezdett vitát csütörtökön is folytatják az Országgyűlésben, majd pénteken, várhatóan a kormány képviselőjének fél órás zárszavával ér véget. Még aznap megkezdi a Ház a 2019-es költségvetést megalapozó törvénymódosítások – öt órás időkerettel tervezett – általános vitáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×