Csoma Mózes Korea-kutató szerint Észak-Korea és az Egyesült Államok elnökének találkozója történelmi fordulópont lehet a térség történelmében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa erről az Inforádió Aréna című műsorában beszélt.

"Ez gyakorlatilag maga a legitimitása az Észak-Koreai rezsimnek, ilyenre nem került még soha sor.

Kim Dzsong Un egy olyan dolgot ér el, amire sem az apja, sem a nagyapja nem volt képes.

Most viszont először történik meg az, hogy egy regnáló amerikai elnökkel tudntalálkozni, úgyhogy ez egy történelmi esemény lesz" - mondta Csoma Mózes.

A Korea-kutató kiemelte, hogy Oroszországnak érdeke lehet a két Korea egyesülése. Csoma Mózes elmondta, hogy az összes nagyhatalom közül

Oroszország az egyetlen, amely potenciális szövetségesként tekint az egyesülő Koreára, ráadásul gazdaságilag is érdekelt lenne abban, hogy a Koreai-félsziget egyesüljön.

"Amikor megtörténik az egyesülés, és politikai döntés születik arról, hogy a vasútvonalak a Koreai-félszigeten ténylegesen össze legyenek kapcsolva, akkor vasúton Kínán keresztül és a transzszibériai vasútvonalon keresztül jönnének a dél-koreai termékek" - tette hozzá.

Kína számára viszont előnyös, ha Észak- és Dél-Korea független egymástól

– vélekedett Csoma Mózes. Hozzátette, hogy Kína gazdaságilag nagyon is profitál a Koreai-félsziget megosztottságából, mivel Kína nagyon olcsón jut hozzá Észak-Korea különböző nyersanyagaihoz, elsősorban bányászati termékekhez.

"Felmerült koreai részről, hogy Kína kihasználja a koreai megosztottság lehetőségeit, mégpedig úgy, hogy amiket beszerez Észak-Koreából, azt általában háromszoros áron értékesíti tovább Dél-Koreába"

- mondta. A két Koreát az is közelebb hozhatja egymáshoz, hogy megszüntessék azt, hogy Kína hasznot húzzon a félsziget megosztottságából – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Ha létrejön a békekötés Észak- és Dél-Korea között, az a korábbi évtizedekhez képest rendezettebb viszonyokat eredményezhet a Koreai-félszigeten - mondta Csoma Mózes.

A kutató kifejtette, hogy a biztonságpolitikai helyzet egy teljesen más dimenzióba kerül, és a feszültségek, amelyek jellemezték az elmúlt évtizedeket, vélhetően alacsonyabb nyugalmi szintre kerülnek, annak ellenére, hogy a törésvonalak azért megmaradhatnak.

"Az biztos, hogy egy lenyugtatottabb helyzetbe kerül majd a békeszerződés megkötése után a Koreai-félsziget, és Észak-Korea nemzetközi lassú beilleszkedése vélhetően el fog majd indulni"

- mondta Csoma Mózes. Úgy véli, hogy a békekötési folyamat egyik legfontosabb eleme a tavaly létrejött dél-koreai kormány.

"A helyi balközép oldal tavaly május óta van kormányon, a gyökere a 80-as évekbeli diáktüntetésekben keresendő.

A baloldal sokkal inkább kötődik az úgynevezett nemzet fogalomhoz, illetve a politikai rendszereken felülemelkedő össznemzeti összetartozásnak a gondolatához, de úgy vélem, hogy

a dél-koreai kormányzatnak hatalmas érdemei vannak abban, hogy ez megvalósul"

- tette hozzá. A Korea-kutató arról is beszélt, hogy mekkora esély van a két Korea egyesülésére.

Elmondta, hogy távol áll egymástól a két Korea: társadalmi berendezkedés, gazdasági fejlettségi szint, életkörülmények tekintetében, ugyanakkor a kulturális és történelmi hagyományok terén egyazon nemzetről van szó, amelyet ugyanazok a történelmi sérelmek, és azokon alapuló, a jó értelemben vett nacionalista érzelmek fűtenek.

"A Koreai-félsziget egyesítése mindenképp hazafias alapon fog megtörténni a közös történelem közös nevezőjén, hiszen ha megnézzük az elmúlt több ezer év koreai történelmét, akkor rendkívül sok koreai nemzeti hős van, akik a félsziget mindkét részén közös nevezőnek tekintendőek, hatalmas kultusz és tisztelet övezi őket.

Egy ilyen típusú hazafias lelkesedés mindenfajta gazdasági megfontolást félre fog majd söpörni"

- hangsúlyozta ki Csoma Mózes, hozzátette: tudományos szinten már elkezdődött a kapcsolatok erősítése Észak- és Dél-Korea között.