Az 1890-es első budapesti május elsejei felvonulás helyszínén Nagy Viktória kiemelte, a megújulást megköveteli a változó munkaerőpiac, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitalizáció és az automatizáció.

Szerinte a szakszervezeteknek

• ki kell állniuk a 8 órás munkaidő mellett,
• követelniük kell a nemek közötti bérkülönbség megszüntetését, hiszen az Európai Unióban a nők és a férfiak közti bérkülönbség átlagosan még mindig 17 százalék, ráadásul ez az eltérés a nyugdíjak esetében még nagyobb.

Szólt arról is, hogy az átlagbérek ugyan Kelet-Közép-Európában is emelkedni kezdtek, de még mindig jelentősen elmaradnak a nyugat-európai országokétól.

Ez továbbra is kivándorlásra ösztönöz, ami a befogadó országokban szociális dömpinget a küldőbben munkaerőhiányt okoz - tette hozzá.

Kiemelte, a szakszervezeteknek megújulásuk és megerősödésük érdekében meg kell tanulniuk a fiatalok hangján szólni, képviselniük kell az ő érdekeiket is.

Nagy Viktória szerint ehhez a munkavállalói érdek-képviseleteknek nyitni kell az új kommunikációs technológiák felé, rugalmasabbá kell tenniük a szakszervezeti felépítést, hogy gyorsabban és eredményesebben tudjanak mozgósítani és könnyebben reagálhassanak a kihívásokra.

A három konföderáció május elseje alkalmából számos eseménnyel várta a Városligetbe a Napozórétre a majálisozókat, többek között a konföderációk vezetőinek kerekasztal-beszélgetésével.