A múlt század végén egy fekete lyukat fedeztek fel a Sagittarius-A*-ban, amelynek tömege eléri a Nap tömegének négymilliószorosát. De az igazán szenzációs felfedezés egészen máig váratott magára. Az elméletek szerint ugyanis a galaxisok közepén elhelyezkedő szupernehéz fekete lyukak környezetében lenniük kell kisebb fekete lyukaknak is – csakhogy ilyenekre mindeddig nem leltek. A Nature-ben megjelent tanulmányukban a Columbia Egyetem kutatói azonban arról számoltak be, hogy tucatnyinál is több kis fekete lyukat sikerült azonosítaniuk a Sagittarius-A* közelében, és az is valószínű, hogy még sokkal több lehet ott - derül ki az MTA cikkéből.
Kocsis Bence, Kocsis Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem atomfizikai tanszékének adjunktusa az InfoRádiónak elmondta, hogy ezek a fekete lyukak a galaxis közepén vannak. Ott található egy szupermasszív fekete lyuk, aminek a tömege több milliószor akkora, mint a Napé, és az ezáltal létrehozott óriási gravitációs mező bevonzza a csillagokat.
"A csillagok ott leülepednek, úgy, mint egy tartályban, a nehéz objektum köré gyűlnek, és létrehoznak egy nagyon sűrű populációt. Ezt a csillagpopulációt hívják galaxismagnak, és ebben a tartományban fedezték fel a fekete lyukakat"
- mondta Kocsis Bence.
A galaxis közepét a Chandra űrtávcsővel vizsgálták, hogy minél több információt gyűjtsenek össze a galaxis közepén található nagy méretű fekete lyukról. Ugyanakkor a távcső látómezeje viszonylag nagy ahhoz, hogy a környező csillagpopuláció is beleférjen. A röntgenjelek értelmezésével rájöttek, hogy léteznek kis pontforrások a nagy fekete lyuk körül.
"13 pontforrást, nem felbontott tartományból érkező röntgenjelet találtak, amiből arra következtettek, hogy fekete lyukak, illetve neutroncsillagok vannak ebben a tartományban"
- mondta, hozzátéve, hogy nehezíti a felfedezést a galaxisban és annak közepén lévő rengeteg por, ami nagyon elhalványítja az onnan kiszabadulni próbáló fényt.
"A legerősebb távcső is gyenge ahhoz, hogy meglássuk az ottani objektumokat, mert nincs elég fény, elég foton. Olyan hullámhossz-tartományokba kell menni, amik keresztül tudnak repülni vagy terjedni ezen a közegen. Ezek a rádióhullámok, illetve a röntgensugarak.
Valójában megröntgeneztük a galaxis közepét, és most látjuk, hogy mi van ott".
- tette hozzá Kocsis Bence.