INFORÁDIÓ
2021. április 10. szombat
Zsolt

belföld

gerő andrás

budapest

Budapestnek önálló kormánybiztosságra lenne szüksége Gerő András szerint

Budapestnek önálló kormánybiztosságra lenne szüksége Gerő András szerint

Infostart / InfoRádió - Farkas Dávid

Gerő András szerint Budapestnek önálló kormánybiztosságra lenne szüksége. A történész az InfoRádiónak arról beszélt, hogy Budapest Magyarország egyik legfényesebb alkotása, de a jelenlegi struktúrában a lehetőségek egy része kihasználatlan marad.

Budapestből a jelenleginél is többet ki lehetne hozni, a mostaninál is jobb világvárossá tehető, fejtette ki az Élet és Irodalomban megjelent írásában Gerő András. A történész az InfoRádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy ehhez összehangoltabb működésre és más struktúrára lenne szükség.

Gerő szerint Budapest nem egyszerűen egy város, vagy Magyarország fővárosa, hanem

egy európai szintű város, amely a múlt században kialakított kiváló infrastruktúrája miatt is kiemelkedőnek számít.

A történész hozzátette, 1990-ben kialakult egy fővárosi szerkezet: akkor 22, ma már 23 város szövetségé alakult, ami azt jelenti, hogy a fővárosi közgyűlés (élén  a főpolgármesterrel és helyetteseivel) mellett kerületi önkormányzatok  (élükön kerületi polgármesterekkel) is működnek.

Budapestnek önálló kormánybiztosságra lenne szüksége Gerő András szerint

„Ezek között pedig állandó vita zajlott gondoljunk csak a forrásmegosztásokra és gyakorlatilag

eltűnt annak a lehetősége, hogy Budapest egy egységes fővárosként, saját fejlődési pályáját maximálisan kiaknázza

– mondta a történész. Gerő szerint az elmúlt közel 30 év arról szólt, hogy demokratizálódjon a főváros önkormányzati szerkezete, de az egységes főváros ideálja, ami 1870-es évektől jellemezte Budapestet, az nagyjából eltűnt.

Szürreális helyzet 

Gerő András példaként említette meg a vasárnap megtartott erzsébetvárosi helyi népszavazást, amely a Rákóczi út-Károly körút-Király utca-Erzsébet körút négyszögén, az úgynevezett bulinegyeden belüli éjféli zárva tartásról szólt. „A bulinegyednek az egyik főutcája, a Király utca egyik oldala a VII. kerület, a másik oldala pedig a VI. kerület–  emlékeztetett Gerő. A történész hozzátette, ha a népszavazása érvényes lett volna, akkor az utca egyik részében be kellene zárni, a másik oldalon azonban továbbra is nyitva maradhatnának az üzletek.

„Ez egy nagyon demokratikusnak tűnő dolog, de mégiscsak szürreális

– mondta.

Átalakított fővárosi önkormányzat

A Budapest kormánybiztosság – az átalakított fővárosi önkormányzattal együttműködve – konceptualitásba rendezve az eddigieknél jóval hatékonyabban kezelhetné Budapest problémáit, gondoskodhatna a város fejlődési és fejlesztési pályájáról. Az oly nagy szerepet játszó magántőke számára is fontos lenne a kiszámítható, kalkulálható állami és önkormányzati környezet - írta idézett cikkében Gerő András.

Szerinte éppen ezért Budapest kiemelt jelentősége miatt

itt lenne az ideje, hogy az állam a maga végrehajtó hatalmi rendszerében létrehozzon egy Budapest kormánybiztosságot,

amely minden olyan állami fejlesztést kezdeményez és koordinál, amely az egységes főváros és így az ország javát szolgálja. Jelenleg – éppen a széttagoltság miatt – még azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy egy költségvetési évben hány forintot fordít a magyar állam Budapestre.

Budapest kiemelkedése

A rendszerváltozás utáni, napjainkig tartó időszak Budapestet egyértelműen kiemelte provincializálódott állapotából. A város minden értelemben színesedett, kulturálisan sokszínűvé vált. Polgári karaktere felerősödött - írja cikkében gerő András.

A magántőke egyre jelentősebb jelenléte rozsdaövezeteket vitalizált, szórakozónegyedeket, bevásárlóközpontokat teremtett, korszerű irodaházakat, lakóövezeteket és jelentős gazdasági beruházásokat hozott létre. A város ismét kezdett megfelelni az európai sztenderdeknek. Budapest fokozatosan felébredt Csipkerózsika-álmából, és újra emelkedőpályára került.

A főváros igazgatása – eltérő modellek

1873-ban Budapestnek 10 kerülete volt. Ma 23 van belőlük. A számosság növekedése arra utal, hogy a város fokozatosan terjeszkedett – egyre több és több település vált a főváros részévé. Eredetileg azonban a kerületek nem képviseleti alapon működtek – elöljáróságok voltak. Ez a szerkezet vélhetően azzal függött össze, hogy a nagy nemzeti-polgári vállalkozás létrehozói egységes és nem széttagoltságban működő fővárosban gondolkodtak. Úgy vélték – megítélésem szerint helyesen –, hogy az egység, illetve az egységesség fontosabb, mint a különbözőség. Felfogásukat visszaigazolta, hogy Budapest nagy fejlődési pályáját ebben a szerkezetben futotta be. Ebben a szerkezetben vált képessé arra, hogy a korabeli európai mintákhoz igazodva az eredetileg rendészeti és igazgatási funkciót átalakítsa, és a várost szolgáltatási egységgé is tegye.

Az egységesség érdekében brit minta alapján létrehoztak egy olyan szervezetet is – a Fővárosi Közmunkák Tanácsát –,

amelyik az állam és a törvényhatóság paritásos alapon működő közös szerveként központi módon szólhatott és szólt is bele a város életébe, döntően a városrendezés kérdéseibe. A Közmunkatanács – rövid megszakítással – 1870 és 1948 között működött, noha a két háború között már kisebb jelentősége volt, mint annak előtte. Eljelentéktelenedett, de bizonyos: nélküle a város nem lehetett volna naggyá.

Gerő András szerint vissza kellene állítani azt a szerkezetet, amely az 1870-es évektől formailag a második világháború végéig jellemezte Budapestet. A főváros akkor állt

  • egy fővárosi vezetésből,
  •  egy fővárosi törvényhatóságból (mai értelemben a fővárosi közgyűlés),
  • kerületi előjárókból, akik végrehajtották a főváros vezetésének az utasításait,
  • illetve a kerületi választmányokból, amelyeket a kerületi lakosok választottak meg, és amelyek korlátozott hatáskörrel rendelkeztek, például szociális intézkedésekben, valamint infrastrukturális kérdésekben dönthettek.

A teljes beszélgetést hétvégén, Több mint 2 perc című műsorunkban hallgathatják meg.

Kapcsolódó hang

Gerő: Budapest sokkal több, mint egy egyszerű város
 
A címlapról ajánljuk

Nagy tűz volt Budapesten

Teljes terjedelmében égett egy földszinti lakás egy Dob utcai társasházban, Budapest VII. kerületében....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018