Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

A korábban önkormányzati iskolák államosításáról szóló törvény megsemmisítését kérte a Fővárosi Közigazgatási Bíróság az Alkotmánybíróságtól.

Két iskolájának államosítása nyomán indított keresetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen Csömör önkormányzata, mivel, ahogy a többi helyhatóságtól, úgy Csömörtől is elvonta a kormány 2013-ban iskolái működtetői, majd 2017-ben vagyonkezelői jogait. A település polgármestere megkeresésünkre részint azzal érvelt, hogy az államosításról szóló törvényekkel egyedül az önkormányzatokat zárták ki a lehetséges iskolafenntartók és -működtetők köréből.

Fábri István kifejtette: „állam, egyház, nemzetiségi önkormányzat, magánszemély, alapítvány, cég, mind-mind működtethet, fenntarthat iskolákat Magyarországon a mostani törvények szerint, egyedül azok a települési önkormányzatok nem, kicsit abszurd módon, amelyek több évtizede több ezer iskolát működtettek”. Hozzátette: ráadásul az ingatlanvagyon, az iskola-infrastruktúra is szinte teljes egészében önkormányzati tulajdonban van.

A polgármester szerint ezeket

az iskolai épületeket lényegében indokolatlanul vette el az állam az önkormányzatoktól,

jóllehet papíron az önkormányzatok tulajdonában maradt, de ingyenes vagyonkezelői jogot kellett az államnak átadnia minden önkormányzatnak.

A Főváros Közigazgatási Bíróság felfüggesztette a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alaptörvény-sértőnek tartotta az iskolák államosításáról rendelkező törvényeket. Az Alkotmánybíróságnak Fábri István szerint a közigazgatási bíróság döntésétől számított 90 napon belül, április 8-áig kell döntenie a kérdésről.

Felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi az álláspontja a döntésről, és mit várnak az Alkotmánybíróság ítéletétől, ám a tárca még nem reagált.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×