A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint "a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják". Hangsúlyozta, hogy ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és a kultúra kiteljesedésének tere.

Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amellyel kapcsolatban közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. A magyar kormány azt kéri, hogy ezt az ukrán fél is lássa be.

Szólt arról is, hogy a környező országokban - vérmérséklettől függően -

be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.

A magyar nemzeti érdek szerinte az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki. Mint mondta, mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek.

Egy nemzet tagjai, különböző helyzetben

Erkölcsileg helyes és igazságos a jelenlegi választási rendszer, kifejezi, hogy "egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk" - hangoztatta a miniszterelnök a külhoni magyarok választójogával kapcsolatban. Hozzátette ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet.

A kormányfő kitért arra, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert - mint mondta - ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak.