eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Horváth Péter: így kell átalakítani az oktatást

Horváth Péter: így kell átalakítani az oktatást

A tananyag csökkentése mellett a készségfejlesztés megerősítésére is szükség volna az új Nemzeti Alaptantervben - többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Nem pusztán a tananyag csökkentésével kell enyhíteni a diákok terhelésén az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével – mutatott rá Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

"Át kell tenni a hangsúlyt a közismeretről azoknak a készségeknek a fejlesztésére, amelyek a későbbi életben szükségesek, illetve maga a közismeret tanulása során olyan módszereket kell alkalmazni, ami időben is belefér, amelyek segítenek kialakítani azokat a képességeket, azokat a kompetenciákat, amelyek minden munkavállaló számára fontosak lehetnek."

Ilyen például az együttműködési- és a kommunikációs készség – mutatott rá Horváth Péter.

"Nagyon fontos lenne a kreativitás elősegítése, amit elsősorban a mai tananyag szorossága, feszessége, hogy időről-időre, percről-percre szinte be vannak osztva az órák, miatt nagyon nehéz lenne átadni."

A pedagógus kar elnöke úgy látta, hogy meg kell határozni egy közismereti minimumot, hiszen anélkül nem lehet mire építeni, ám ezt követően sokkal nagyobb önállóságot kell biztosítani az iskoláknak a képzésben.

"Alternatív kerettantervekkel akár, vagy még nagyobb iskolai szabadsággal. Azt minden tanulmány megállapítja, hogy jelen pillanatban Magyarországon elsősorban az iskolák között vannak különbségek. Más országokban más a rendszer. Vannak iskolák, amik elsősorban arra készítenek elő – a gimnáziumok jelentős része – hogy tovább tanuljanak a diákok, nekik több közismeretre van szükségük, amikre támaszkodhatnak a későbbi tanulmányaik során. És vannak olyan iskolák, ahol leginkább az lenne a fontos, hogy egy biztos alapkészség után kialakuljanak a szükséges képességek."

A készülő új Nemzeti Alaptantervet legkorábban 2019 szeptemberétől vezethetik be a közoktatásban.

A tanárképzés mielőbbi reformja érdekében

népszerűbbé kell tenni a pedagógusi hivatást

– hangsúlyozta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

„Aggasztó, hogy a pedagógusok átlagéletkora majdnem 50 év. Aggódom, hogy mi lesz a következő tíz-tizenöt évben. Született egy átfogó elemzés arról, mi a vonzó és mi nem elég vonzó a pedagóguspályában. Vonzó, hogy viszonylag kiszámítható az időbeosztás, és az, hogy viszonylag biztonságos az állás. Nem vonzó, hogy az előrejutási és a bérlehetőségek.”

Horváth Péter arról is beszélt, hogy pedagógus életpálya modell milyen hatással volt a tanári szakmára.

„Pozicionálta a pedagógustársadalmat az akkori parlamenti döntés. Azt mondta, ennyit ér a társadalom számára. A minimálbér 1,8 szorosát kapja egy kezdő. Ha ez öt év alatt visszaesik 135 százalékra, az nem jó. Az, hogy a garantált bérminimum, azaz középfokú végzettséggel elérhető kezdő jövedelem ugyanannyi, mint egy főiskolai végzettségű kezdő pedagógus bére, nem biztos, hogy erre a pályára hajtja a gyerekeket.”

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hangsúlyozta,

a tanárok presztízsének erősítése is nagyon lényeges.

„Nem lehet eltagadni, hogy bérkérdés, de másrészt presztízskérdés is. Mennyire értékelik ezt a fajta a munkát. Ebben mi is felelősek vagyunk. Ha az látszik, hogy elhivatottan dolgozunk, akár negyven órán túl is, a gyerekek és elégedetten mennek haza, és jókedvűen iskolába, növeli a presztízsünket.”

Horváth Péter hozzátette, az oktatás színvonalának emelése érdekében a tanárok számára bizonyos keretek között biztosítani kell az önállóságot is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×