eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Bírálta az Orbán-kormányt két volt minisztere

Martonyi János egykori külügyminiszter és Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter az Orbán-kormány Európa-politikáját, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését kérte számon egy budapesti konferencián - számol be a Hír TV.

Orbán Viktor legutóbb Beata Szydlo lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatóján vázolta az Európa jövőjére vonatkozó álláspontját. A magyar miniszterelnök már többször megfogalmazta az erős nemzetállamok szükségességét, korábban pedig az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is beszélt.

Az Orbán-kormány korábbi külügyminisztere egy budapesti konferencián úgy fogalmazott: a homogén nemzetállamok koncepciója sajátos magyar elképzelés.

„Ezzel az álláspontommal nem leszek túlságosan sikeres. Úgy érzem, hogy természetesen ha a nemzetek Európájáról van szó, akkor azzal egyetértek. Nem igazán értek egyet a homogén nemzetállamok kategóriájával, döntően azért, mert ebbe a homogén nemzetállami szupremácia koncepciójába nem igazán tudom elhelyezni a három-négymillió magyar honfitársamat, a magyar nemzetnek a részeit” – fejtette ki Martonyi János.

A Hír TV arról is beszámolt, hogy az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a jelenleg alkotmánybíróként dolgozó Stumpf István ugyanezen a rendezvényen az alkotmányosság helyreállítása mellett érvelt.

„Szerintem ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent. Ugye a magyar Alkotmánybíróság a központi költségvetés végrehajtása, központi adónemek, helyi adók központi feltételei, illetékek, járulékok, vámok tekintetében csak meghatározott feltételek esetén indíthat el vizsgálódást. Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása ma már, öt évvel az új alaptörvény életbe lépése után indokolt lehet” – mondta az egykori miniszter.

Az alkotmánybíró szerint a testület szerepe, hogy tükröt tartson a kormány és az államigazgatás elé, és megmutassa azokat a határokat, amelyeket nem léphet át a hatalom.

„Amiatt alkotmánybíróként mindenképpen aggályaim vannak, hogy ha rövid távú politikai érdekek, cselekvőképességi vagy döntéshozatali kényszerek miatt átlépünk néhány olyan fundamentális, alkotmányos értéket, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, akkor hosszú távon lehetetlenítjük el a mindenkori kormányzatoknak a mozgásterét. Tehát én azok közé tartozom, akik tisztában vannak a kormányzati lépések szükségességével és gyors cselekvőképességével, de mindezt az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával kell tenni” – jelentette ki Stumpf István.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×